Az egri püspök árulta be az összeesküvőt: izgalmas históriákat rejt az első hazai könyv

Erdélyt követően országjárásba kezdett az Országos Széchényi Könyvtár a Budai krónika, avagy Chronica Hungarorum hasonmás kiadásával. Az első magyarországi nyomtatott könyv 550. éve, 1473. pünkösdjén került ki Hess András budai nyomdájából, ennek tiszteletére 550 példány készült belőle. A könyvet minden megyeszékhely könyvtárában bemutatják, Miskolcon és Egerben novemberben fogják, de egy iskolásoknak és egy felnőtteknek szóló előadást nemrégiben Cserépfaluban is tartottak.

Ez alkalomból Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész, a nemzeti könyvtár munkatársa elmondta, a nyomtatást megelőzően szájhagyomány útján terjedtek a jó történetek, majd megjelentek a jó könyvek is. Egy ilyen könyvhöz kell jó kézirat, jó nyomdász, bőkezű mecénás, piac és olvasó. 

Kifejtette, a Budai krónikából tíz példány maradt biztosan fönn (kettő Magyarországon), illetve egy Oroszországban létezhet még. (A Braniewoban működő jezsuita kolostorban őriztek egyet a második világháborúig, a szovjetek átvonulásakor tűnt el a könyv). Ez több, mint ami az első nyomtatott könyvből maradt Németországban, Lengyelországban vagy épp a cseheknél. A 15. századból 32 ezer könyv maradt meg, nyolcezer cím, sokból csak egyetlen példány van meg.

Farkas Gábor Farkas elmondta, a Budai Krónika a biblikus Nimródtól kezdve egészen 1468-ig rögzíti a magyar történelmet, s latin nyelven íródott, hogy más országokban is legyen vevő rá. Érdekessége, hogy egy ferences kolostor kéziratos krónikáját ültette át nyomtatásba, és mivel annak hiányzott az eleje, így az ebből is hiányzik. Mátyás uralkodásának első évei "összecsapva", illetve a koronázásának eseményei a többihez képest hosszasan szerepelnek a könyvben, ennek politikai okai lehetnek.

Hess Andrásról annyit tudni, hogy Vitéz János kérésére a Rómába, a pápához látogató Karai László prépost hívhatta Budára 1471-ben. Vitéz már akkor felismerte a 20 évvel korábban kidolgozott könyvnyomtatás jelentőségét. Időközben azonban Vitéz összeveszett Mátyás királlyal, és összeesküvést is szőtt. Ezt Mátyás megakadályozta. Az esztergomi érsek pedig kibékült ugyan a királlyal, de később az egri püspök felügyelete alá került, őt szerepeltetni a könyvben nem volt kívánatos. (Vitézt egyébként az akkori egri püspök, Beckensloer János árulta be, ő is felügyelte, később ő lett az esztergomi érsek.)

Ezért is lehet az, hogy maga a könyv 140 oldalas, de csak 133 oldalon nyomtatott. A hét üres oldal a papír drágasága pazarlás. Valószínű kikerült belőle Vitéz János előszava, illetve a Mátyás dolgairól írott rész is, ezek helyett üres oldalakat fűztek be a kötetekbe.

Farkas szerint 250 példány készült el 1472. nyarától 1473. pünkösdjéig. Azért ekkorra időzítette Hess a megjelenést, mert akkor rendezték az ország legnagyobb vásárát, s akkor el tudta adni a könyveket, hiszen az emberek ki voltak éhezve a jó történetekre. Nyugat-Európában is kíváncsiak voltak Magyarországra, így bízhatott a vásárra érkező nemzetközi vevőkre. Farkas száz aranyforintra teszi a kiadás költségeit, egy könyv ára egy aranyforint (egy ökör ára akkoriban) volt, így 150 forint nyeresége lehetett Hessnek. A nyomdásznak még egy Budán nyomtatott könyve maradt fenn, abból mindössze két példány létezik világszerte. A művelődéstörténész szerint Hess későbbi sorsáról semmit nem tudni.

Farkas Gábor Farkas elmondta, az elkészül fakszimile kötetekből könyvtárak kapnak - a díszkiadásokhoz járt bor is -, és néhány gazdátlan példány van még. A kötet megjelent hangoskönyv formában, Szabó Sipos Barnabás olvassa föl a magyar fordítást, amely ingyen letölthető az OSZK honlapjáról.