2022.11.08. 18:12
100 menetes küzdelem Egerben: nekünk ez kell!
Te nem vagy százas, de most lehetsz! – szerepel a december 18-i egri esemény plakátján, amely ökölvívásban várja a résztevőket a Hadnagy úti csarnokba.
Helyszínként a Hadnagy úti ökölvívó csarnok szolgál majd
Forrás: Lénárt Márton/Heves Megyei Hírlap
De honnan az ötlet és mire készülnek valójában? – kérdeztük Román Pétertől, akinek a fejéből kipattant a kezdeményezés.
– Ötlet? Nos, az mindig van – vágta rá a sportember. – Jó pár éve része az életemnek a küzdősport. A távolkeleti harci művészetek ragadták meg fantáziám, mint minden akkori fiatalnak a VHS korszakában. Ninják, Bruce Lee, Chuck Norris és társaik, vagyis akadt példakép bőséggel. Aztán amikor először beleszippantottam egy dojo levegőjébe, amikor először ázott át rajtam a gi a verejtéktől, természetesen átértékeltem minden addigi fantáziámat.
Értelemszerűen a tatamira csöppent első vércseppem is mérföldkövet jelentett számomra. Akkor dőlt el minden, hogy nekem ez kell.
Hogy miért, azt akkor sem tudtam, de kellett. Nagyon. Vélem, átérzi ezt minden budoka, bár jóllehet, fogalmazni én sem tudok róla. Tanultam sok mestertől, és Mestertől egyaránt. Igyekeztem idegenben is kipróbálni magam, saját klubomból ki-kikacsintottam más „felekezet” irányába is. Utólag már látom, oka volt ennek is: ezen kalandozások során olyan emberekkel ismerkedhettem meg, akikkel más élethelyzetben aligha. Versenyeken nem mérettem meg magam sok alkalommal, számomra ez inkább kikapcsolódás volt, a magam felé állított szintek folyamatos megdöntése. A versenysportból származó adrenalin-adag egész más sportágból került ereimbe.
Forrás: Beküldött fotó
Román Péternek pár éve hozta úgy a sors, hogy Dorkó Péter kezei közé került az Egri Városi Sportiskola klubjába. Először meglehetősen idegenül hatott számára ez a mozgásforma, mert jóval kötöttebb volt, mint amihez addig szoktam. Aztán egy-két foglalkozás után kezdte másként szippantani a szorító levegőjét.
– Máig tart az a kellemes érzés, amikor belépek a terembe. Túlzás és nagyképűség lenne azt mondanom, hogy ilyenkor hazatérek, de hogy nem idegen a közeg, az egyszer biztos – emelte ki. – Tavaly egy ismerősöm által lehetőségem lett volna egy hazai karate egyesület 100 emberes küzdelmén részt venni. A hírre olyat dobbant a szívem, mint talán még sosem, ám sajnos az alig három hét felkészülési időt kevésnek találtam, így nem vállaltam a kihívást. Idén ismét adta magát a lehetőség, hogy elindulhassak 100 ember ellen. Noha még a pontos időpontot nem ismertem, elkezdtem a felkészülést. Különórákat vettem mesterektől, edzőktől, versenyzőktől és természetesen a Hadnagy úti bokszcsarnok ajtaját is gyakrabban nyitottam ki.
Dorkó Péter várja a jelentkezőket – A 100 menetes küzdelemet december 18-án bonyolítják le a Hadnagy úti ökölvívó csarnokban. A menetidő százszor egy perc, váltott ellenfelekkel, szünet nélkül. Bővebb információ Dorkó Pétertől kérhető a 30/364–4654-es telefonszánon.
Aztán jött a csalódás, mert a küzdelemre olyan időpontban került sor, amikor ő éppen külföldön, egészen más sportág világbajnokságán tevékenykedett versenybíróként.
Forrás: Beküldött fotó
– Döntenem kellett és megtettem. A vb-n részt vettem és ezzel egyidőben született egy ötlet. Egy ötlet, ami ugyan eredendően nem az enyém: 100 küzdelem 100 perc alatt. Egy ötlet, ami már az enyém: 100 küzdelem 100 perc alatt Egerben, az ökölvívás szabályai szerint.
Dorkó Péter vezetőedző először elgondolkodott rajta, de végül rábólintott: hamar meglett a dátum és a helyszín. A szakmai részét, a teljes szervezéssel együtt értelemszerűen teljes egészében magára vállalta az EVSI szakembere. Elvégre, ha Északmagyarország és ökölvívás, akkor más neve is föl sem merülhet a sportszakmában.
– Hogy mi lesz ennek a vége? Semmi. És mégis minden. Nem lesz győztes, nem lesz vesztes. Nem lesz díjazás, nem áll majd senki a dobogó tetején, de annak az alján sem. Bárki, aki végig viszi a kihívást, mégis győzni fog: önnön maga ellen. A 100 menet alatt, váltott ellenfelekkel küzdve valószínűleg mindenki átértékel mindent. Valószínűleg ismételten rájövünk arra, hogy nekünk ez kell. Hogy miért, azt valószínűleg most sem fogjuk tudni, de kell. Nagyon. Átérzi ezt minden érintett majd, igaz, jobban fogalmazni azt követően sem tud róla senki – zárta szavait Román Péter.
