Mire jó, ha gyógyhely Kékes?

Annyi az iratokból egyértelműen kitűnik, éppen negyvenöt esztendeje annak, hogy 1963-ban az akkori egészségügyi miniszter úgy határozott: Kékestetőn egy 35 hektáros területet úgynevezett klimatikus gyógyhellyé nyilvánít. Különösebb erre irányuló lépés azonban az említett tárcavezetői minősítés után nem történt. Ezt követően majdnem fél évszázad elteltével került tehát ismét napirendre a gyógyhely-probléma.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatósága (OGYFI) gyógyhelyekről és gyógyfürdőkről vezetett nyilvántartása interneten természetesen ma már mindenki számára hozzáférhető. Az ott feltüntetett információkban foglaltak szerint Heves megyében Eger és Parád mellett Gyöngyös-Kékestető ma is klimatikus gyógyhelynek számít.

Ezt egyébként maga a hatóság is megerősítette a gyöngyösi önkormányzat számára küldött levelében. Abban ekként fogalmaznak a szakemberek: „... a kékestetői településrész gyógyhellyé minősítése utoljára 1984-ben volt felülvizsgálva. Valószínűsíthető, hogy az adatok nagymértékű változása miatt felmerülhet a törzskönyv megújításának igénye is.". Mivel kérte ezt az illetékes hatóság a mátraaljai város önkormányzatától, ennek köszönhetően a folyamat tehát el is indult.

A betegek mindezt nem tudják, de érzik

Kerényi Erika, a Mátrai Állami Gyógyintézet igazgatónője érdeklődésünkre arról számolt be: a gyógyintézet a megkért adatok szolgáltatásával természetesen támogatja a bizonyítvány megújítását, bár – mint azt a szakember megjegyezte – a hozzájuk gyógyulni érkező betegek egyértelműen nem tudják, hogy létezik-e besorolás. Ők leginkább a szubalpin, vagyis a tiszta klíma miatt jönnek Kékestetőre, akkor is, ha van bizonyítvány, s abban az esetben is, ha nincs.

Igencsak kérdéses azonban, hogy valójában kinek az érdeke a kékestetői országrész esetleges gyógyhellyé történő nyilvánítása? Németi László városi főépítész a gyöngyösi képviselő-testületnek megküldött összegzésében a következő véleményt jegyezte le: szerinte közvetlen előnyökkel, illetve jogokkal egyáltalán nem jár, ha Kékestető klimatikus gyógyhely lenne. Már csak azért sem, mivelhogy sem pályázati lehetőség, sem egyéb támogatás nem jár együtt ezzel a címmel.

Újabb kötelezettséget viszont ugyancsak nagy számban róhat a területen működő cégekre, szervezetekre, hiszen a gyógyhely minősítés megléte esetén például kifejezetten tilos a por- és a zajszennyezés, vagy netán az ottani növényzet, s a domborzat bármilyen jellegű megváltoztatása. Sőt – fűzte az előbbiekhez Németi László –, a természetes gyógytényezőkről szóló törvény szerint ugyanaz a településrész valójában nem eshet egyszerre gyógyhely és üdülőhely besorolás alá is.

– Igazából semmilyen normatív előírás alapján nem lehet eldönteni azt, hogy mitől gyógyhely a gyógyhely, és melyik az a beavatkozás, amellyel az annak minősített terület netán tönkretehető – vélekedett a főépítész, aki szerint nem az önkormányzatnak kellene megkérnie a gyógyhellyé nyilvánítást. Álláspontja értelmében inkább azoknak kellene ezt megtenniük, akiknek az érdekét szolgálhatja a Kékestető efféle meghatározása.

Németi László úgy vélte, hogy mivel a kékesi csúcson csakis egyetlen egészségturizmussal foglalkozó intézmény található jelenleg, ezért legfőképpen a Mátrai Állami Gyógyintézet lehet a minősítés úgymond haszonélvezője. Az elmúlt esztendőben, még közelebbről áprilisban Keresztes György gyöngyösi önkormányzati képviselő interpellációt intézett ebben az ügyben a városi önkormányzathoz. Abban azt a nézetét fejtette ki, hogy szerinte igenis előnyös lenne a városnak is ennek a címnek a birtoklása.

– A Mátrai Állami Gyógyintézet, mint tulajdonképpeni gyógyintézmény, ismereteink szerint az első világháborút követő gazdasági recesszió idején, mégpedig az akkori Országos Közmunkatanács finanszírozási hátterével épült, s immár a nemzeti kincset jelentő klimatikus gyógyhely szakmai háttere és alapfeltétele – írta interpellációjában a képviselő.

– Már több alkalommal sürgettem, hogy Gyöngyös Város Önkormányzata aktualizálja az OGYFI által korábban kiadott és hatályát tekintve kétséges kékestetői gyógyhely-besorolást. – Egyáltalán nem valószínűsíthető az a feltételezés, hogy a televíziós torony, vagy a kékestetői sípályák attól lennének vonzóbbak, hogy hivatalos minősítés szerinti gyógyhelyen fekszenek – jegyezte meg Németi László főépítész.

Mindjárt hozzá is tette:
– Kétségkívül az a tény nem vitatható, hogy az országban ez egy ritka adottság. Ha azonban erre kívánja alapozni az idegenforgalmat a gyöngyösi önkormányzat, akkor ennek figyelembevételével lehetne megengednie vagy szükség esetén éppen korlátoznia a gyógyhelyi beruházásokat is.

Németi László külön érdekességként említette meg lapunk munkatársának azt a körülményt is, hogy ezzel a témával kapcsolatban érdemi felülvizsgálatok az elmúlt évtizedek alatt egyáltalán nem történtek, pedig az elmúlt század hetvenes éveinek a végén nemcsak új térképek készültek, hanem jócskán megváltoztak az ezen a területen lévő helyrajzi számok is. A huszonnégy évvel ezelőtt elvégzett legutóbbi aktualizálás óta egyébként átalakult Magyarországon szinte a teljes jogszabályi háttér is. Most mindenesetre a mátraaljai város polgármesteri hivatalának apparátusa intézi az új törzskönyv kitöltéséhez szükséges adatok beszerzését.