A személyes kapcsolat teremthet bizalmat Heves megyében is

– A megyei közgyűlésnek mi a szerepe ma a térség életében?

– A megyei önkormányzatok fő feladata 2010 után a területfejlesztés lett. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) eredetileg 42 milliárd, az emelésekkel közel 45 milliárd forint fejlesztési forrást sikerült pályázattal elnyerni. Legfőbb feladatunk annak irányítása, hogy a TOP-os projektek kifussanak, azokat az önkormányzatok sikeresen lezárják, elszámolják.

– A falvakkal, városokkal való együttműködésben mire kell odafigyelni?

– Az együttműködés első lépése, hogy a településről a helyszínen kell ismereteket szerezni, személyes kontaktusra törekedve a polgármesterrel. Ez időigényes és fárasztó, de a közös munkának a személyes ismereteken és bizalmon kell alapulnia. Már a választási kampányban is elindult egy megyejárásnak nevezett folyamat, melyben ellátogattam számos helységbe, találkoztam a polgármesterekkel. Ezt szeretném folytatni, s kialakítani egy olyan rendszert, melyben tervezhetően és koordináltan – lehetőség szerint 2020 közepéig – a megye minden településére eljutok.

– Vannak-e elképzelések az eddig a pályázatokon hátrányt szenvedett települések felkarolására?

– Azon önkormányzatok, amelyek kevésbé eredményesen vagy eredménytelenül szerepeltek a pályázatokon, biztosan támogatásra szorulnak. Olyan tágak a lehetőségek ugyanis, hogy az eredménytelenségnek az adott helyen bizonyára rendszerszintű oka lehet. Ezt fel kell tárni és orvosolni. A sikertelenség nem jelenti feltétlenül azt, hogy az önkormányzat nem szeretett volna pályázni, vagy nincsenek elképzelései a vezetésnek a helyes irányról. Személyre, településre szabottan kell segítséget nyújtanunk közös akarattal a község vagy város országgyűlési képviselőjével és a megyei apparátussal.

– Melyek azok a falvak, körzetek, amelyekre fokozott figyelmet kell irányítani?

– Kiemelten kell kezelni az Eger–Gyöngyös–Hatvan tengelytől legészakabbra és legdélebbre fekvő részeket. E tengely mentén van a legtöbb munkahely, termelő üzem, gyár, iparterület, a városokban a legjobb szintű köz- és egyéb szolgáltatás. Ezek a települések élhetőbbek, több saját bevétellel bírnak, jobbak a lehetőségeik. Az itt megvalósult fejlesztések látványos eredményeket hoztak, bár van még tennivalónk bőven. A dél-hevesi térség talán a legelmaradottabb gazdasági szempontból, s ezt súlyosbítja az infrastruktúra állapota is, ezért itt célzottan kell segítenünk. Ám nemcsak gondok vannak, hanem lehetőségek is, melyeket közösen kell feltárnunk és ez alapján együtt dolgoznunk. Vannak területeink, mint a Tisza-tó környéke, ahol kiaknázatlan lehetőségek is kínálkoznak a turizmus fejlesztésében, és itt kellő összefogással a ciklus végére igen látványos eredményekre is számíthatunk. Az egyeztetéseket már megkezdtük.

– Miként foglalkozik a közgyűlés a városok problémáival?

– A városok esetében mások a problémák. Ők a TOP-ból már jelentős eredményeket produkáltak. Sem rendszerszintű gondot, sem leküzdhetetlen akadályokat nem látok. Az igazsághoz hozzátartozik, ahol nem tartanak igényt a megye támogatására, az országgyűlési képviselőkkel nem keresnek kapcsolatot a városvezetők – „mert minden jó úgy, ahogy van” –, ott erőszakkal nem lehet jót tenni. A polgármesterek és a városvezetés kompetenciáit nem vitathatom el a fejlesztéspolitikában sem, esetleg sajnálhatom, hogy kínálkozó lehetőségeket szalasztanak el, csak mert más a politikai meggyőződése a városvezetésnek, mint a megyeinek és az országgyűlé­si képviselőnek. A megyeszékhely helyzete speciális, hiszen önálló fejlesztési források felett diszponál. Heves, Lőrinci Füzesabony, Verpelét esetében, csakúgy, mint a falvak többségében korrekt, partnerségen alapuló együttműködés alakult ki a polgármesterek, az országgyűlési képviselők és a megye között. Ennek az eredménye már most, de legkésőbb a TOP-program befejezésének idején meg is látszik majd.