Alkoholfüggő akad minden családban

Hazánkban nyolcszázezer ember alkoholbeteg, tehát szinte minden családra jut egy – hívta fel a figyelmet a minap Zacher Gábor toxikológus. Szavai szerint ezt úgy kell elképzelnünk: tiszta szeszben kifejezve fejenként átlagosan 14 liter alkoholt isznak meg a magyarok egy évben. Ennek következménye, hogy évente harmincezren halnak meg valamilyen alkohol okozta megbetegedésben – áll az MTI hírben. A toxikológus javaslata az, hogy Magyarországon szükség volna egy alkoholfogyasztással kapcsolatos stratégiára, amely egy felmérésből és egy jövőképből áll.

Kohári Szilvia, az Egri RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat intézményvezetője úgy fogalmazott, az alkoholizmus olyan társadalmi probléma, amely szinte mindannyiunkat érint.

– Mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki alkoholfüggő. Nagy számban fordulnak hozzánk alkoholproblémával családok, gyakran a hozzátartozó teszi meg az első lépést. Az alkoholizmus nem válogat. Fontos, hogy ismerjük a betegség lassabban mélyülő folyamatát, kell idő ahhoz, hogy valaki függővé váljon – jelentette ki.

Hozzátette, ők viszonylag fiatal alkoholistákkal is dolgoznak, már 23–24 éves korban is fordulnak hozzájuk komoly problémákkal. E gond nem korfüggő, mivel 60 évesnél idősebb felépülőkkel is foglalkoznak. Jóval több férfi alkoholbeteg fordul hozzájuk, mint nő. A nők között kevesebben isznak, de náluk is előfordul függés. A gyengébb nem tagjai tovább tudnak rejtőzködni, náluk az ivás más.

– A férfiaknál társadalmilag elfogadottabb a lerészegedés, a heti többszöri ivás. Ez hosszú ideig nem jelent problémát, de egy idő után a kényszerek veszik át a hatalmat. Megváltozik az illető személyisége, a munkához, a kapcsolatokhoz való hozzáállása, a családjához, a pénzhez való viszonya. A női alkoholizmus egy rejtőzködőbb folyamat, ők általában zugivók. A női szerepek miatt hosszú időn keresztül szinte észrevétlenül isznak meg akár rengeteg tömény szeszt is. Viszonylag sokáig próbálják titkolni, ám egyszer csak teljesen kicsúszik a kezükből az irányítás. Ők így sokkal később, a szégyen miatt pedig sokkal kisebb arányban jutnak el hozzánk – ismertette Kohári Szilvia.

Véleménye szerint mindig elfelejtkeznek a szenvedélybeteg családokban felnövő gyerekekről. Ők próbálják a függés családromboló hatását ellensúlyozni, így ők is biztosan sérülnek. Aki ilyen családban nő fel, az ötször veszélyeztetettebb az őt érő minták miatt, ahol viszont mind a két szülő szenvedélybeteg, ott hétszer veszélyeztetettebbek lehetnek a gyerekek, hogy maguk is pohárhoz, szerhez nyúlnak. Így a függés akár generációkon is átívelhet.

Ahol a gyerek nem lesz szenvedélybeteg, de az anyai mintát – aki társfüggő volt – viszi tovább, akkor nagy valószínűséggel ő is szenvedélybeteg társat választ magának. Ezeket a családokat a szégyen irányítja, pedig nem kellene, hogy így legyen. Ez mentális betegség, és nagy büszkeség, ha valaki józan tud maradni, akármennyi ideig is. Akinek alkoholproblémája van, kérjen bátran tanácsot, hiszen ha valaki segítséget kér, annak még van emberi méltósága.

Bátran kérjenek segítséget!

Az Egri RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat – melynek fenntartója az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ – szenvedélybetegekkel és hozzátartozókkal foglalkozik, hiszen ez egy családi betegség. A család minden tagját érinti, nemcsak a függő szenved tőle, hanem azok is, akik vele együtt, vagy a közvetlen környezetében élnek. Őket a társfüggő probléma érintheti, ezért nekik is szükségük van változásra, változtatásra. Támogatást kell kapjanak ahhoz, hogy megismerjék ezt a betegséget, dolgozzanak magukon, a hozzáállásukon, s végül a családi rendszerben változást érjenek el. A RÉV-nél ezt egyéni segítői beszélgetések szolgálják. Másrészt nagy hangsúlyt fektetnek a prevenciós munkára, a megelőzést iskolai, kihelyezett tanácsadások, játékos foglalkozások szolgálják.