Helyi érték

2019.05.29. 07:00

Harminchat bélapátfalvi értéket térképeztek fel az egri egyetemisták

A Bélkőtől kezdve az ipari emlékeken át a helyi kulturális értékekig gyűjtöttek megőrzésre érdemes dolgokat az egyetemisták.

Tóth Balázs

A közelmúltban Egerben mutatták be egyetemista hallgatók Bélapátfalva értékeit, amelyeket az elmúlt időszakban térképeztek föl helybeliek segítségével, s állították össze belőlük a települési értéktárat.

– Bélapátfalva gazdag épített és természeti értékekben, ezek mindegyike megérdemli, hogy felvételt nyerjen a települési értéktárba. Közülük több pedig a megyei értéktárnak is része kell hogy legyen – mondta Mezőné Kovács Edit, a Bélapátfalvi KulTurDia Kft. ügyvezetője. Hozzátette, a város egyik legfőbb nevezetességét, a ciszterci apátsági templomot reményeik szerint a Magyar Értéktár is befogadja majd.

– Az értéktárban való rögzítéshez szükséges felterjesztések elkészítésében az Eszterházy Károly Egyetem nyolc közösségszervezés szakos hallgatója volt a segítségünkre az NMI Művelődési Intézet Heves Megyei Igazgatóságának közreműködésével. Még a tavalyi esztendőben a II. Eger – Közösség – Együttműködés című szakmai nap keretében a NMI Művelődési Intézet és az Egyetem együttműködési megállapodást kötött – fejtette ki Mezőné Kovács Edit. A csapat helyi kapcsolattartója és segítsége helyben a KulTurDia Nonprofit Kft. volt, mindenben igyekezték támogatni, segíteni a hallgatókat, hiszen nagy segítséget jelentett a munkájuk a település számára.

A ciszterci apátsági templomot reményeik szerint a Magyar Értéktár is befogadja majd Fotó: Korsós Viktor/Heves Megyei Hírlap

– A hallgatók elsőként megismerkedtek az értékfeltárás szakmai hátterével, illetve a törvényi szabályozásával, majd gyakorlati munkába kezdtek. Először a települési értékleltárt állítottuk össze, amelyben harminchat helyi értéket rögzítettünk. Ezek között van az apátsági templom, a Bélkő-hegy, a Cementgyári-tó, valamint a Gilitka kápolna is. Sok más mellett belekerült még a Szabó Zoltán festményeiből álló tárlat, a bélapátfalvi keménycserép, a helyi cementgyártás, a Hősök könyve, de még az apátsági templomban élő védett denevérek is – sorolta az óvandó kincseket Mezőné Kovács Edit.

Az igazgató szerint a hallgatók a települést járva kérdőíves felmérést végeztek, valamint interjúkat készítettek a helyi lakosokkal, fotódokumentációval és rövid videókkal egészítve ki ezeket. Ezután egy komoly kutató- és háttérmunka következett, majd az elkészített interjúk és a kitöltött kérdőívek alapján a kormányrendeletben rögzített formai és tartalmi követelmények figyelembevételével valós értéktári előterjesztéseket készítettek a hallgatók. Ezeket aztán május elején a Líceum könyvtártermében nyilvános bemutató keretében a meghívott vendégek előtt is bemutatták kisfilmek és prezentációk formájában.

– A munka hetei alatt mindvégig nagyon jó hangulatban, gördülékenyen folyt a tevékenységük, a hallgatókat segítőkészen fogadták a lakosok is, az egyetemisták pedig nagyon megszerették a városunkat. Ahogy a bemutatón fogalmaztak: a munka végére egy kicsit saját maguk is egy kicsit bélapátfalvaiak lettek – zárta szavait az ügyvezető.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában