A térkép titkai, két lebilincselő könyv a Földről, ahol élünk

A két könyvben az angol szerző Földünk 10-10 régiójának geopolitikai helyzetét és kilátásait elemzi. Ezek mindegyike külön-külön is sajátos biztonságpolitikai konfliktusokat és kockázatokat hordoz magában, melyek a globalizációs folyamat következtében az egész Földre kiható következményekkel járhatnak (Park Könyvkiadó, 2018-2022).

Mi befolyásolhatta az oroszok magatartását, amikor megtámadták Ukrajnát? Milyen szerepet játszik a világpolitikában a feltörekvő Kína, milyen lesz a viszonya a megtorpanni látszó Egyesült Államokkal és az ázsiai térség országaival, köztük Japánnal és Indiával? Az Észak-Afrikát és a Közel-Keletet megosztó, mélyen gyökerező indulatok feloldhatatlanok, vagy reménykedhetünk egy jobb jövőben? És hogyan reagál Európa a közelebbi-távolabbi konfliktusokra – az az Európa, amely a szerző szerint az utóbbi évtizedekben hozzászokott a békéhez és a jóléthez, és ezt az állapotot már-már magától értetődőnek tekinti?

A földrajzi adottságok - folyók, tengerek, hegyek, sivatagok, ásványi és egyéb természeti kincsek - mindig is rendkívüli hatást gyakoroltak az ott élő társadalmak életére. A szerző meggyőző érveket és példákat sorakoztat fel azzal kapcsolatban, hogy a politikai események és a katonai konfliktusok sőt a háborúk kialakulásában a földrajznak nagyobb a szerepe, mint hinnénk. Logikáját jól érzékelteti az indiai-pakisztáni szembenállásra adott magyarázata: Iszlamabad mindössze 400 km-re van az indiai határtól. A terep túlnyomórészt sík. „ Egy nagyarányú, koncentrált, hagyományos fegyverekkel indított támadás esetén az indiai hadsereg néhány nap alatt elérheti Pakisztán fővárosát. Teljesen mindegy, hogy India azt hirdeti, nem dédelget ilyen terveket; Pakisztán nézőpontjából éppen elég az, hogy képes lenne rá – a dolog földrajzilag lehetséges volta megköveteli, hogy Iszlamabad A és B tervet dolgozzon ki a veszély kezelésére” – írja.

Számunkra, magyarok számára leginkább az orosz-ukrán háború okai és következményei lehetnek érdekesek és húsbavágóan fontosak. Az oroszok „mély” hátországgal rendelkeznek, de nincsenek meleg kikötőik és megbízható tengeri kijárataik. Ráadásul nyugati irányban nincs földrajzi értelemben jól védhető orosz határ: nincsenek magas hegyek, tenger vagy legalább egy nagyobb folyó, ami megnehezítene egy esetleges támadást Oroszország ellen. A helyzet fordítva is igaz: Ukrajna, sőt a balti államok és Lengyelország is éppúgy kiszolgáltatott egy a keleti irányból érkező támadással szemben. Utóbbiak NATO tagállamként szövetségi védelmet élveznek, de a földrajzi közelség és a természetes akadályok hiánya bizalmatlanná, frusztrálttá és kiszámíthatatlanná teheti az ilyen és hasonló földrajzi helyzetben lévő országokat. /Tim Marshall egyébként már évekkel ezelőtt figyelmeztetett az ukrajnai orosz támadás veszélyeire./

A tengerek – főleg az óceánok – stratégiai szerepe nem szorul magyarázatra. Különösen így volt ez a múltban, a légi közlekedés kialakulása előtt. Nem véletlen, hogy a nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás szinte kizárólag az Atlanti-óceán partján fekvő nyugat- és dél-európai országokhoz köthetők. De a víziutak és a kikötők ma is kitüntetett szerepet játszanak a gazdasági és politikai viszonyokban. A tengerek és a nagyobb folyók nemcsak bizonyos védelmet, de nélkülözhetetlen közlekedési és főleg szállítási lehetőségeket is biztosítanak az érintett térségeknek. Természetesen nem minden kockázat nélkül. Japán például mind az olaj-, mind a gázfelhasználását szinte teljes mértékben importból fedezi, elsősorban a Közel-Keletről. A tengeri szállítás biztonságossá tétele ezért kulcsfontosságú a számára. Ezt a biztonságot a több ezer kilométeres útvonal egyes szakaszain nemcsak természetes akadályok, hanem ellenséges politikai akaratok is veszélyeztethetik. Ilyen kritikus hely például a Hormuzi szoros a Perzsa öböl kijáratánál, vagy a Malaka-szoros a malayziai térségben. /Nem véletlen, hogy Japán élen jár a fosszilis energia kiváltására irányuló tudományos kutatásokban./ Hosszan lehetne sorolni az ehhez hasonló példákat.

Afrika esetében a mostoha természeti körülmények és a rendkívüli távolságok, a hatalmas méret a döntő. Kevesen tudják, milyen óriási ez a kontinens. A térképek is becsaphatnak minket. A szerző ezt a Mercator-vetületű világtérkép torzító hatásával magyarázza, de elég, ha az eltérő léptékekre gondolunk a különböző földrészek ábrázolása esetén. Afrika sokkal nagyobb, mint az Egyesült Államok, Kína, India és a fél Európa együttvéve. Mégis alig vannak természetes kikötőhelyei, a folyói pedig zömmel alkalmatlanok a szállításra a számtalan vízesés miatt. Ezek és más hasonlóan kedvezőtlen feltételek /pl. az éghajlat/ is magyarázzák, hogy Afrika technológiailag és politikailag kevésbé sikeres, mint a világ szerencsésebb földrajzi adottságokkal bíró térségei.

Az erőviszonyok időről időre bekövetkező átrendeződése ellenére ma is az Egyesült Államok a legfontosabb globális geopolitikai tényező. Vezető szerepét többek között éppen annak köszönheti, hogy az elmúlt nyolcvan évben minden stratégiai szempontból fontos földrajzi térségben jelen volt. Példaként említhető Közép-Amerikában a Panama-csatorna, vagy a Távol-Keleten a Japánhoz tartozó Okinawa szigetén lévő haditengerészeti és légitámaszpont, ahonnan ellenőrizni lehet a dél-kínai tenger forgalmát. A világ más részein a volt brit fennhatóság alatt lévő fontos katonai bázisok egy része került amerikai kézbe a II. világháborús atlanti megállapodások alapján. Az amerikai hegemóniát a belátható jövőben elsősorban Kína veszélyezteti. A kérdés az, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e továbbra is érvényesíteni és kamatoztatni – és ha igen milyen célra - mindazt a hatalmas energiát, amit páratlan földrajzi adottságai, egyedülálló kormányzati rendszere és az emberi tényező, az „amerikai karakter kivételessége” /John Lukács/ teremtettek meg számára az elmúlt alig néhány száz évben.

További kérdések merülnek fel a többi régió, például a roppant kiterjedésű Északi-sarkvidék jövőjével kapcsolatban is, különösen akkor, ha a klímaváltozást nem sikerül megfékezni.

Tim Marshall nem ad választ minden kérdésre. De könyvei kiváló segítséget nyújtanak az érdeklődő olvasónak abban, hogy képes legyen eligazodni a folyamatosan ránk váró geopolitikai kihívások sodrában.