Pedagóguspálya

2023.07.28. 19:13

Kétharmaddal több a jelentkező a tanári szakokra

Rugalmasabbá válnak a pedagógus képzések a következő tanévtől köszönhetően a kormány döntésének, ezzel is segítve azokat, akik szívesen választják a pedagóguspályát – tudatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a közleményében.

MW

Illusztráció

Forrás: Zalai Hírlap

Fotó: Pezzetta Umberto

Hangsúlyozták: a pedagógus-felsőoktatásra jelentkezők száma is alátámasztja, hogy az új pedagógus-életpályáról szóló törvény vonzza a fiatalokat, és igény van a pedagógusképzések átjárhatóbbá tételére.

Mint írták, tavalyhoz képest 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, így ősztől 10 514-en kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma.

A tanárképzésben a felvételizők száma azoknál a rövidciklusú képzéseknél emelkedett a legnagyobb mértékben, ahol a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel 3-4 félév alatt tanári diplomát – tájékoztattak.

A most megjelent rendelet ezeket a rövidciklusú képzési lehetőségeket bővíti ki, így szeptembertől már egyes alapképzésekre építve is lehet két és három féléves tanári mesterszak sikeres elvégzésével tanári diplomát szerezni, mind nappali, mind levelező tagozaton.

Az eddigi négy féléves újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél, meghatározott tanárszakokon a képzési idő három félévesre rövidül (például matematikatanár, földrajztanár, biológiatanár).

Kitértek arra is, hogy a módosítás szerint bővül azoknak a képzéseknek a köre, amelyekre építve az újabb tanári oklevelet adó képzésben lehet részt venni (többi között gyógypedagógia alapképzés, szociálpedagógia alapképzés).

Ugyanakkor rövidül az alapképzésre épülő szakmai tanárképzés ideje is. 

A mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár, a szociális ismeretek tanára szakon a képzési idő 4 félévről 3 félévre változik azzal, hogy az előzetesen megszerzett szakképző intézményi munkatapasztalat elismerése alapján a tanulmányi idő 2 félév is lehet.

Mindezek mellett az óvodapedagógusok újabb oklevelet adó képzésben két év alatt szerezhetik meg az 1-4 osztály tanítói feladataira feljogosító tanítói szakképzettséget. Ez a módosítás egyben segítséget jelent az óvoda és iskola közötti váltásban a gyermekeknek – állapították meg.

A képzés átalakítása mellett a kormány további jelentős pedagógus-béremeléssel is megbecsültebbé és vonzóbbá teszi a pedagógus életpályát. 

Amikor Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó forrásokat, megindulhat a jelentős béremelés és a tanárok átlagbére 800 ezer forintra emelkedhet. Az új életpályatörvény szakmai megbecsülést és önálló hivatásrendet is biztosít a pedagógusoknak

– hangsúlyozzák a közleményben.

Miniszterelnökség: nehéz szövegértési képességet elvárni a diákoktól, ha az a Pedagógusok Szakszervezeténél is hiányzik

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) úgy ítéli el a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentését, hogy - mint a nyilatkozatból kiderül - maga is egyetért vele – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel pénteken.

Azt írták: az aggódás a tanárok megbecsüléséért „különösen hiteltelen egy olyan szakszervezettől, amely annak a baloldalnak a kampányát támogatta és ma is azokkal a pártokkal fúj egy követ”, amelyek mindent megtesznek Brüsszelben, hogy a pedagógusok kormány által tervezett, az elmúlt 30 évben példátlan nagyságú béremelését megakadályozzák.

Hozzátették: ha a PSZ-nek a tanárok életkörülményei valóban fontosak lennének, legalább az Európai Unióban a kormánnyal harcolna azért, hogy Brüsszel „törlessze a Magyarországgal és a magyar tanárokkal szembeni tartozását”, és folyamatos jelentős béremelés mellett 15 hónap múlva átlag bruttó 800 ezer forint legyen a tanári fizetés Magyarországon.

A PSZ által megfogalmazott kritikák valóságtartalmával kapcsolatban kiemelték: Magyarországon minden tankerületnek esélyegyenlőségi intézkedési terve van. A tervek végrehajtását a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban több mint 10 milliárd forinttal támogatta – írták.

A beiskolázási körzetek kialakításakor évről évre fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése - folytatták, emlékeztetve arra, hogy 2015-től kötelezővé tették az óvodáztatást, így a cigány gyerekek is teljes körű iskolai felkészítést kapnak.

Megemlítették a tehetséges diákok felzárkózását segítő országos hálózatként működtetett Arany János Programot, amelyben kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat biztosítanak. Tanodákat hoztak létre – tették hozzá –, amelyek délutáni foglalkozásokat, tanulási lehetőséget biztosítanak az arra rászorulóknak.

Kitértek arra is, hogy a halmozott hátrányokkal küzdő cigány lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentéséért külön programot indítottak és létrehozták a roma szakkollégiumi rendszert, hogy több cigány fiatal tanulhasson tovább a felsőoktatásban.

Az új pedagógus-életpályatörvénynek és a pedagógusok arra alapozott béremelési programjának éppen az az egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon – hangsúlyozták.

A törvény szerint a kedvezményezett és felzárkózó településeken, továbbá azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya a 10 százalékot meghaladja és felzárkóztató programot folytatnak, 20 százalékkal magasabb fizetést kapnak a pedagógusok – olvasható a Miniszterelnökség közleményében.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában