Az orosz-ukrán háború évtizedek óta nem tapasztalt költségnövekedést okozott az agráriumban

Az orosz-ukrán háború korábban nem látott próbatétel elé állítja a termelőket megyénkben is. Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Heves megyei elnöke arról beszélt portálunknak, hogy több éve emelkednek a termelési költségek, de a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozók három évtizede nem tapasztaltak olyan mértékű inputár-növekedést, mint amelyek az elmúlt hónapokban, különösen a szomszédunkban zajló háború kezdete óta jelentkeztek. Mindezzel két olyan év után kell szembenézni, amikor egyebek közt a koronavírus-járvány okozta zavarok miatt, több ágazatban a szereplők jelentős része felélte a tartalékait.

– A háborús konfliktus agrárgazdasági következményei ma még nehezen felmérhetők – kezdte Szendrei László.  – Egy azonban biztos: egyes termékekből hiány lesz. Ha kitekintünk az országhatárainkon túlra, láthatjuk, az észak-afrikai országokban már ezen az őszön kérdéses, hogy az ukrán gabonaszállítmányok kiesése miatt jut-e kenyér az asztalra. Úgy tűnik, hogy a brüsszeli bürokraták még ebben a helyzetben sem ébrednek fel a sötétzöld álomból. Ugyan átmenetileg enyhülnek az uniós zöldítési követelmények, de az Európai Bizottság továbbra sem tett le az Európai Zöld Megállapodás megvalósításáról. Ennek keretében olyan korlátozásokat vezetnének be, amelyeknek a környezet- és természetvédelem szempontjából nincs pozitív hozadéka. Ellenben a mezőgazdasági termelők számára ezek a tervezett intézkedések – így a műtrágyák, a növényvédő szerek vagy az antibiotikumok felhasználásának drasztikus csökkentése – óriási kockázatot jelentenek, mivel az európai mezőgazdaság teljesítményét érdemben visszafogják. Így nehezített pályára kerül az unió teljes agrárgazdasága, miközben a világ élelmiszer-ellátási gondokkal küzd. Az Európai Unió mindennek nyomán úgy válhat nettó élelmiszer-importőrré, hogy azokból a termékekből lehet hiány, amiből korábban exportőr volt. Ez pedig tragédia. Az unió döntéshozói a terveikkel kockára teszik a közösség országainak élelmezésbiztonságát. Ez pedig elfogadhatatlan. Az, hogy az Európai Bizottság terve mennyire kudarcra van ítélve, a háború miatt hamarabb felszínre került, mint azt bárki gondolta volna. A jelenlegi helyzetben még inkább fontos a termelés hatékonyságának növelése, amihez új beruházások szükségesek. Ezért is óriási jelentőségű, hogy a magyar kormány – a NAK javaslatára – a korábbi 17,5 százalékról nyolcvan százalékra növelte a vidékfejlesztési beruházási támogatások hazai önrészét – összegezte a megyei agrárkamara elnöke.

Megyénk gazdái is ugrásszerűen emelkedő önköltséggel tudnak termelni. Besenyei András, a kompolti Teremtő Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a globalizálódott gazdaság miatt senki sem függetlenítheti magát az ukrajnai háborútól és az Oroszországot sújtó szankcióktól. A már tavaszra kritikussá vált gázolajár és a műtrágyagyártás alapanyagául szolgáló földgáz ára miatt a kompolti gazda márciusban az aratás önköltségének növekedését a tavalyi másfélszeresére kalkulálta. 

 – Több lett annál is – summázta tömören Besenyei András. – Az elektomos áram és a gáz ára a nyáron a sokszorosára emelkedett. A termény szárításánál például, ha a tavalyi energiaszükségletet egy kilogramm vízre ezer forintban számoltam, idén a kukoricánál nálam az már 3,5 ezer, a napraforgónál négyezer forint, de van, akinek több. Erre jön még rá az amortizáció és a munkabérek. Ennél nagyobb probléma az idei termés. Az a szerencsénk, hogy a vetésterületünk kétharmadában búza volt meg repce.

Mindkettő az átlagunk hatvan százalékát termette. A kukorica idei hozama viszont csak szűk harmada a sokévi átlagunknak. Így aztán a gabona ára hiába több mint duplája a két évvel ezelőttinek, ha a termés messze elmarad attól, meg a költségek is emelkedtek. A tavalyi évre szükséges műtrágyát még 2020 őszén vettük, akkor tonnánként hatvanezer forintért. Most ugyanaz a műtrágya négyszázezer forint körül mozog. Típustól függően lehet felette és alatta is az ára. Régen naponta kopogtattak a kereskedők, hogy vegyük meg, most nekünk kell kilincselni, hogy van-e? A mezőgazdasági gépek tekintetében, lehet bár német egy gép, ha a gumit mondjuk Indiából szerzik be hozzá, esetleg az oroszoktól, ukránoktól. Ha nem kapnak, az oroszoktól például a szankciók miatt, keresniük kell egy másik beszállítót, de az időbe, pénzbe telik, és bizonytalan lesz a szállítás. Traktort már hat hónap helyett egy évre szállítanak, s közben jócskán felment az ára is – foglalta össze a kompolti gazda.

Besenyei András úgy véli, nagy kérdés az, hogy ha egy végtermék a duplájába kerül, melyik bank ad ugyanannyi termékre kétszeres hitelt. Ráadásul esetleg azoknak, akik eddig is kölcsönből finanszíroztak. Mint mondta, ettől persze a hitelkamatok is emelkednek. A kompolti gazda szerint kritikus év következik. Ezt az évet még kibírták a gazdálkodók, de akinek nincs tartaléka, az a következőt már nem biztos, hogy túléli.