Tragédiát is okozott az időjárás 2023-ban, a tavasz leghevesebb zivatara pedig Verpeléten volt

Míg a 2022-es esztendő a történelmi aszály éve volt, addig 2023 a heves viharokról vált emlékezetessé – írta a Hungaromet. Mint ahogy arról összefoglalójukban beszámolnak, a fordulat már az év elején megmutatkozott az intenzívvé váló ciklontevékenységgel: „A ciklonok okozta szélviharok a tavaszi hidegbetörésekkel együtt már az év első felében jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. A nyári félévben tovább folytatódott a szélsőséges időjárás, egymást követték a zivatarrendszerek pusztító széllel, jégesőkkel. A nyári zivatarszezon augusztus 5-én ért a tetőfokára, de még november 6-án is kialakult egy kisebb szupercella a Balatonnál. Az őszi intenzív, sokfelé viharkárokat okozó ciklonok sorát december elején tapadó havas helyzet zárta, fennakadásokat okozva az áramellátásban”

Azt írják, a tavaszt szeszélyes, változékony időjárás jellemezte, a szélvihar különösen a Tiszántúlon okozott jelentős károkat:

„A konvektív szezon 2023-ban viszonylag korán kezdődött, április 1-jén a tavi viharjelzési szezon is már zivataros időben vette kezdetét. A folytatásban is gyakori volt a konvektív csapadék, különösen május végéhez közeledve délutánonként nagy számban fordultak elő zivatarok.  Ennek ellenére a tavasz nagyobb viharoktól mentesen telt, a hónap végi zivatarok kísérőjelensége főként a kiadós csapadék volt. Egy heves zivatarhoz kapcsolódóan mérték az évszak legnagyobb napi csapadékösszegét is május 23-án, Verpeléten (67,7 mm)”

Júniusban a Mátra környékén, a vármegye északi részén alakultak ki a heves esőzések közepette villámárvizek, egy ilyen tragédiával is végződött Gyöngyöstarjánban. A Hungaromet szerint nyáron is gyakran nedves, labilis léghullámok alakították időjárásunkat: „gyakori volt a gomolyfelhő-képződés, amelynek eredményeként két száraz nyarat követően idén nyáron a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű csapadék hullott le. Június első dekádját csapadékos, klasszikus medárdi időjárás jellemezte. Országszerte sokszor kialakultak zivatarok és heves zivatarok is feltűntek felhőszakadással, jégesővel. Komolyabb szélvihar a medárdi időszakkal járó zivatarokhoz nem társult, bár számos nem mezociklonális tornádót is megfigyeltek”

Mint írják, az erős viharok többsége nyáron hőségzáró hidegfronthoz kapcsolódott, egy ilyen agusztusban a vármegye déli részén is jelentős károkat okozott: „A hazánkat sújtó nyári viharok közül kiemelkedtek az augusztus 4-i és 5-i időjárási események. A két nap során szinte valamennyi – a zivatartevékenységgel kapcsolatos – jelenség előfordult, így zivatarvonalak, szupercellákon és villámárvizek. Ennek megfelelően a károk is óriásiak voltak: a biztosítók becslései alapján országosan több milliárd forint, és ezzel egy napra vetített új rekord is születhetett.  A magyarországi súlyos károk azonban eltörpültek a Szlovéniában kialakult árvizek káreseményei mellett. A viharok szinoptikus hátterében markáns időjárási folyamatok álltak. Augusztus 4-re virradóan az óceán irányából egy hidegfront érkezett, amely az Alpok felett egy mediterrán ciklont is generált. A front egy gyenge hulláma benyomult a Dunántúl északi része fölé, majd visszahullámzott. Ennek a hideg hullámnak a vonal menti torlasztó hatása, továbbá a front előtti meleg-nedves szállítószalag meghatározó szerepet játszott az esti zivatarok kialakulásában. Bár már a délután folyamán feltűntek az első zivatarok, a Dél-Dunántúlon késő estétől erősödtek meg igazán a cellák. Ezek a cellák a Pécs-Budapest-Eger vonal mentén mozogtak, útjukat intenzív villámtevékenység kísérte, és több cella is időközben szupercellává alakult”