Rossz föld nincs, csak rossz gazda

A harminc érdeklődő helyi kertbarát a minap mesébe illő környezetben egy csodálatos mintakertet keresett fel a városban. Ezúttal Váradi Anna, az egyesület lelkes tagja osztja meg kertbarát olvasóinkkal az élményt és a tapasztalatokat, amiket gyűjtöttek a kirándulásukon.

– Torma Gyula gazda a szüleitől tanulta a kertművelést és a kertészkedés szeretetét – meséli Anna. – Két, egyenként nyolcszáz négyszögölnyi telken gazdálkodott hajdan a család, és ebben a munkában a gyerekeknek is részt kellett venni. Önellátásra rendezkedtek be, így azután volt bőven munka mindenki számára. Előfordult, hogy Gyula és a testvére iskolába indulás előtt, már kora reggel mákot egyeltek. A portán százötven csirkét neveltek, saját keltetéssel. Egy-két malackát is neveltek, így a család hússzükségletét is ők maguk teremtették elő.

Zöld pihenőövezet, konyhakert, gyümölcsfák

Torma Gyula egyébként a családjával több mint három és fél évtizede, 1981-ben költözött Füzesabonyba. Saját ötlete alapján alakította ki egyéni kertjét, a zöld pihenőövezetet, a konyhakertet, s a gyümölcsfákat is ő telepítette. Mindig is érdekelte a szakirodalom, rengeteg szakkönyvet vásárolt és többnyire ajándékba is ilyeneket kapott családtagoktól, barátoktól. Így szerzett sok-sok ismeretet a kertészkedéshez, és a mai napig is folyamatosan figyelemmel kíséri a kerti tippeket. Interneten és lapunk Kerteljünk rovatából is merít ötleteket.

– A Torma család kertjében nem érvényesül az elhíresült mondás: „ a szomszéd kertje mindig zöldebb” – folytatja a kör tagja. – A kapubejáratot csodaszép gyümölcsfák szegélyezik. A portára belépve gyönyörű pázsit fogadja a betérőt. Ahogy mondani szokták, a fűszál is vigyázzban áll, talán festeni se lehetne szebbet. Egyetlen szál gyomfüvet nem látni a pázsit között. Mosolyogva meséli gyakran, hogy többen megtapogatják, nem mű gyepszőnyegről van-e szó. Öntözőrendszert alkalmaz, a telepítéskor rostált földdel terítette be a területet, rendszeres gyepszellőztetést végez, gyepműtrágyát alkalmaz és öt-hét naponta füvet nyír. Ez a titka a szép pázsitnak.

Aki arra jár, megfigyelheti, rengeteg a gyümölcsfa a kertben. Van itt almafa, jonatán, jonagold és mucsu, császár- és őszi körte, augusztusban érő kopasz barack, hét kajszibarack, germensdorfi cseresznye, érdi bőtermő meggy, egy papírhéjú diófa, négy szilvafa. Az alma- és őszibarackfáknál tölcséres lombkialakítást alkalmaz.

– „Kikönyököltetjük” a vesszőket, szőlő mintájára történik a metszés, középre nem hagyunk ágat, a ceruza vastag vesszők a jó termők, sorolja Gyula bemutatáskor – ­fűzi hozzá Anna. – Kísérletként most nyári metszést is alkalmazott a jonatánalmafánál. A jonagoldnál nem. Kíváncsi, melyik hogyan reagál a meleg időjárásra és melyik lesz alkalmasabb a téli tárolásra.

Rovarcsapda, kitányérozás is segíthet

A növényvédelemre is nagy súlyt helyez Torma ­Gyula, mert másként nem lennének ilyen szépek a gyümölcsfái. Rovarcsapdákat tesz fel a kertbeli növények megóvása érdekében, tavasszal pedig rendszerint felszívódó hatású vegyszerekkel permetez. Mondogatja a hozzá fordulóknak, hogy időnként négyféle vegyszert kell alkalmazni, mert a rovar, peronoszpóra, az atka, lisztharmat ellen egyaránt védekezni kell. Évente általában 15–20 ezer forintot szán növényvédelemre, ami meg is térül neki.

A pázsitos területen lévő gyümölcsfák alját kitányérozta, ezzel is óvja a gombásodástól a fákat, mert hajnalban locsolja a pázsitot, ennek köszönhetően hamarabb felszárad azok alja. A gondoskodásnak megvan az eredménye: az elmúlt esztendőben például egy fáján két mázsa kajszibarack termett. Egy almafáról három mázsa termést szüretelhettek le, de a dióból is szépen termett. Az egyik kertbeli fáról pontosan százöt kilót szedtek le. Az idén a cseresznye, meggy, málna, egres, – nagy-nagy örömére – igen bőséges termést hozott, és nagyon jónak ígérkezik az alma, a körte és a szilva hozama is reményei szerint.

– Amikor arról érdeklődünk, vajon mennyi időt kell a kertben dolgozni, hogy ilyen csodálatos legyen ott minden – magyarázza az egyesületi tagtárs –, akkor Gyula azt mondja, nemcsak úgy ímmel-ámmal kell csinálni, de nagyon szeretni is kell ezt a munkát. Aktív időszakban a napi gondoskodás minimum két óra, éves viszonylatban ez nagyjából összességében két hónapnyi munkaidőt tesz ki! Gyula elmesélte, hogy amikor a munkából hazajön, akkor kezdi a kertészkedést. Alapvető elve az, hogy mindent hasznosít, amit csak lehet. A friss gyümölcsöket megeszik a családdal, egyébként pedig kompótot, lekvárt, szörpöt készítenek, a maradékból meg pálinka lesz.

Megteremnek a legkülönfélébb zöldségek

Jól látható, hogy a pihenő­övezetet Torma Gyula portáján a konyhakerttől mértani pontosságú sövény választja el, ami a gazda szemmértékét is dicséri.

A konyhakert is tartogat érdekességeket. Van itt vörös-, továbbá fok- és lilahagyma, no meg természetesen borsó, zöldbab, cékla, karalábé, zeller, mángold, cukkini, uborka, kukorica, paradicsom, paprika, burgonya, az idén először édesburgonya is termett. De terem szeder, földieper, egres, málna is. A kör tagjai rácsodálkoztak a hatalmas méretű karalábéra, paprikára, zöldségre, répára és a termetes méretű krumplira is. Megtudták, Gyula bakhátra ülteti a zöldséget, répát, burgonyát, ez egy bevált jó gyakorlat! Az öntözésnél a víz csak a gyökérre megy, nincs fertőzési felület.

Megtudhatták a kertbarátok, hogy mi az egészséges, bő termés titka

A terméshozam Torma ­Gyula kertgazda összegyűjtött tapasztalatai szerint ­valójában az intenzív gazdálkodásban rejlik. Ahogyan azt elárulta, ennek a lényege, hogy minden esetben tápanyagban gazdag földet kell kialakítani. Négy-öt évente szerves trágyázást is feltételenül kell alkalmazni, erre pedig a legmegfelelőbbnek tartja az istállótrágyát, illetve a kombinált műtrágyát, ami lebontja ­például a szalmát. A paprikát is karózni kell megfigyelése szerint, mert akár egy méter magasra is megnő. Az öntözésnél ügyelni kell arra, hogy a víz a gyökérhez jusson. Ennek eléréséhez kitányérozza a növényeket és így a megfelelő helyre jut a víz, nem éri a növényi részeket, és még takarékoskodhat is az vízzel. Nem kell semmiféle zsinór, mégis katonás sorrendben állnak a növények. Torma Gyula speciális vízmértéke a szeme. Uborkából mindössze három tövet ültet, mégis kellő mennyiséget tud leszedni uborkaháló segítségével. Fontos itt is a célirányos víz- és tápanyagellátás.

A téli tárolás praktikái is lényegesek, ha minél tartósabb termést szeretne

A mintakert tulajdonosa igazán szakszerűen ­gondoskodik a zöldségek és gyümölcsök téli tárolásáról is. Mint Torma ­Gyula az őt meglátogató kertbarátoknak is elmondta, az élet sok mindenre megtanítja az embert. Az étkezési paprikát – kápia, t. v. paprika – egészen az év végéig, karácsonyig frissen tudja tartani. Újságpapírba csomagolja rendszerint a friss zöldséget, így az a kamrában hosszú ideig eláll. Tavasszal általában apró hagymákat duggat, mert így kisebb az esélye, hogy kimagvasodjon. Eddig jól bevált ez a módszer is. A udvarát természetesen virágok is díszítik, hiszen a virágosítás, az azokról való gondoskodás is az ő keze munkáját ­dicséri. A virágok locsolására például kétnaponta hatvan liter vizet öntöz ki. Kedvenc virága egyébként a rózsa és a muskátli. A szülőktől kapott mondatok határozzák meg kertészeti tevékenységeit. Édesanyjától gyakran hallotta: „A testet mindig hozzá kell tenni fiam!” Édesapja pedig arra tanította: „Rossz föld nincs, csak rossz gazda”.

Barta Katalin