Egri sírkertek történeteinek nyomában

Eger középkori temetőiről nagyon csekély adat áll rendelkezésre – tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatója, a Heves Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Megtudtuk, a török seregek távozása, azaz az 1687-as esztendő után már pontosabban nyomon követhetjük a sírkertek történeteit.

A XVII. század végén három nagy temető volt Egerben, a Szent Mihály-templom melletti Szent Mihály temető, a Rác-kapu előtti Kisasszony temető, valamint az Almagyari-kapu előtti Szent Rókus temető. Ezek a városfalon kívül helyezkedtek el. A város fejlődése folyamatosan új temető létrehozását igényelte, s a Szent Mihály temető fokozatosan megszűnt.

Helyette már 1704-ben említették – az egri Sellyei Diána­ történész kutatásai szerint – a Hatvani temetőt, amely az 1710-es években átveszi a Szent Mihály ­temető szerepét. Kápolnája csak 1776-ban épült meg Horváth Mihály adományából, aki Eger legelőkelőbb vezetőtestületének, a belső tanácsnak volt a tagja.

A Fájdalmas ­Szűz-kápolna kelet-nyugati tájolású, barokk temetőkápolna. A történész részletezte az épület küllemét is: középtornyos elrendezésű, a torony alatt, a főhomlokzaton, kőkeretes kapu látható, amely fölött kórusablak van. A tornyon négy szegmentíves záródású harangablak található. A tornyot nyolcszögű hagymasisak zárja le. A kápolna hajóját cseréptető fedi. Oldalfalán egyenes záródású kriptalejárat van.

Az épület négyzet alakú hajója kupolaboltozatú. Kórusalja csehsüveg-boltozatos. Az előre domborodó kórus mellvédes, amelynek feljárata a bejárattól balra van. Szentélye kiemelkedő, ­erre lépcsőn lehet feljutni. A főoltár mellett két további mellékoltár található, ezek rokokó stílusúak.

A jobbra elhelyezkedő mellékoltár a keresztről ­történő levételt, a bal oldali mellékoltár képe a Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja, lovon.

A temető legszebben kivitelezett síremléke Kracker János­ Lukács híres festőművészé, aki egyebek között a főegyházmegyei könyvtár freskóját alkotta – tudatta a szakember.