Kevesen tudják: leégett és földrengés is sújtotta a templomot

Több alkalommal sújtotta földrengés, de villámcsapás s tűz is okozott kárt benne.

A műemlék épület építése 1700-ban kezdődött a ­jezsuita rend megbízására. Elsőként a rendház készült el, majd ­1743-ban a templom épülete is, de még sokat kellett várni a belső díszítésre, berendezésre, amely csak az 1770-es években ért véget.

1773-ban a templom és a hozzá tartozó rendház gazdát váltott, ugyanis II. József birodalmán belül feloszlatta a jezsuita rendet, a műemlékegyüttes pedig a ciszterciek rendjéhez került, de ­kincseit Budára szállították. Ezt követően számos csapás sújtotta az épületet. Az 1800-as tűzvészben komolyan megrongálódott, s szerkezetét egy földrengés tovább gyengítette. Sokáig csak javítgatták az objektum hibáit, majd 1888-ban komoly restaurálási munka vette kezdetét. A rendházat is átépítették, 1900 és 1902 között, Alpár Ignác tervei alapján.

A templom homlokzatát négy jezsuita szent szobra díszíti, Loyolai Szent Ignác, ­Xavéri Szent Ferenc, Régis Szent Ferenc János és Kosztka Szent Szaniszló szobrai. Még egy szent megbújik az épületen, a déli torony egyik szoborfülkéjében Szent Flórián tekinthető meg.

Az épület belseje is impozáns, a faliképek többségét az 1888-as restaurálás idején festette Bader Károly és Innocent Ferenc. A templom ­harangja az egyik legjobb állapotú 1848 előtt készített harang az országban, melyet Eberhard Henrik pesti harangöntő készített 1830-ban. Korábban több harangja is volt a templomnak, de azokat az első világháború során lefoglalták, s azóta sem öntötték újjá.