Régészeti feltárás: három nap alatt kilenc sír került elő

A DIV ásatásvezető régésze emlékeztetett, a hely nem ismeretlen a szakemberek előtt, hiszen 2013 decemberében temetkezési helyre leltek a templom kerítőfalának déli oldalán egy vízelvezető csatorna kiásásakor. Tóth Zoltán hozzá­tette, a feltételezések szerint akár ezer sírt is rejthet itt a föld és tavaly már mintegy húsz X. és XI. század közötti csontvázra bukkantak a területen.

Most a templom déli, délkeleti oldalát kutatják a szakemberek, s azt remélik, hamarosan akár éremleletet is találnak.

Gyermek- és felnőtt csontok is előkerültek az Olajbafőtt Szent János-templom körítőfalánál. Az egri Dobó István Vármúzeum régészeti feltárása a Püspöki úton igen látványos. Jelenleg is hat szakember dolgozik a területen és a meglehetősen jól kivehető csontvázak is érdekes látványnak bizonyulnak. A Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze a Heol kérdésére elmondta, a területről egy véletlen folytán derült ki, hogy csontvázakat rejt.

– Öt évvel ezelőtt egy vízelvezető csatorna kiásásakor kerültek elő a földből emberi csontok, amelyekről később egy kormeghatározó vizsgálat segítségével megállapították, hogy a X. századból származnak – ismertette az előzményekről Tóth Zoltán.

A csontvázas temetkezések a templom körítőfalának déli oldalán találhatók, ott ahol a régészek most is dolgoznak.

– Az idén azt a célt tűztük ki, hogy a templom déli, délkeleti oldalát kutatjuk a körítőfalon kívüli területen. Azért ezt, mert tavaly a falon kívül és belül is dolgoztunk és akkor az utóbbi helyszínen végzett ásatásoknál megállapítottuk, hogy egészen a XVIII. század második feléig használták az itt élők ezt a temetőt. Összességében azt lehet elmondani tehát, hogy barokk koraiak a legutolsó sírok, amelyeket itt ástak. Tóth Zoltán hozzátette, ezt korábban is valószínűsítették, hiszen Mária Terézia rendeletére szűntek meg a templom körüli temetkezések. Elárulta azonban, hogy a tavalyi munkák kapcsán megállapították azt is, hogy a templomot körülvevő falon kívül a XIII. század közepénél viszont nem későbbiek a sírok.

– Nagy valószínűséggel elmondható, hogy a mongol pusztítás lehetett az, amely során egy nagyobb tereprendezés történhetett itt a püspöki településen – jegyezte meg a szakember.

– Most kifejezetten a korai periódust kutatjuk ezzel kapcsolatosan és egészen a honfoglalás kori réteget, a X. századot próbáljuk elérni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az Olajbafőtt Szent János-templomnál harmadik napja dolgoznak, már kilenc sír került elő, ám tárgyi leletre még nem bukkantak. A szakemberek azt remélik, hamarosan akár éremleletet is találnak.

Gyöngyös történelmét is meghatározhatja az ásatás

A régészeti ásatást a város vezetője is megtekintette, aki polgármesteri keretéből támogatja is a munkálatokat. ­Hiesz György a terepszemlén elmondta, azért fontos a város életében ez a feltárás, mert ezzel jobban meg lehet ­ismerni Gyöngyös történelmét és az is bizonyítható, hogy ezen a területen már régóta éltek emberek.

– Az ipari parkban nemrégiben a betelepülő cégek építkezésekor bronz kori leleteket találtak, korábban pedig kelta sírokra bukkantak a környéken. Ez mind azt jelzi, hogy a város már a honfoglalás előtti időkben is lakott terület volt, több településen elszórva élhettek itt emberek. Reméljük, hogy egyszer ez megjelenhet könyv formájában, vagy az itt talált leleteket helyben is meg tudjuk majd mutatni – vélekedett a polgármester.