megbecsülés

2019.07.12. 11:30

Mellszobrot kap idén Gáspár András az 1849-es hatvani csata hadvezére

Az idén ősszel ­már felavathatják Gáspár Andrásnak, az 1849-es hatvani csata hadvezérének a mellszobrát az ütközet ikonikus helyszínén.

Tari Ottó

A napokban véleményezték Gáspár András-mellszobor makettjét a polgármesteri hivatalban. Ha az elképzelés zöld utat kap, akkor az alkotó, Laczik Csaba munkáját már október 23-án, a szabadságharc ezredesének – később tábornokának – a születésnapján fel is avathatják a víztorony melletti parkban.

Minderről Kőszegi Ferenc, a Gáspár András Bajtársi Egyesület elnöke tájékoztatta portálunkat. Elmondta: pályázati támogatásként több mint 5,3 millió forintot nyertek a mellszobor elkészítésére. Mivel utófinanszírozásról van szó, ezért az önkormányzat vezetéséhez fordultak, amely meg is szavazta az összeg megelőlegezését, amit a későbbiekben, ha a pályázati pénz majd megérkezik, természetesen vissza kell fizetni.

Az 1849. április 2-i ütközet parancsnoka, Gáspár András tábornok Rusz Károly korabeli metszetén

A mellszobor az életnagyságúhoz képest legalább másfélszer nagyobb lesz – tudtuk meg az elnöktől –, s megközelítően kétméteres talapzaton helyezik el, mégpedig az ­1949-es hatvani csata szimbolikus helyszínén, a víztorony és az autóbusz-pályaudvar ­melletti téren.

Gáspár András ezredes nagy megbecsülésnek örvend a településen, hiszen ő vezette győzelemre a magyar honvédeket az 1848–49-es szabadságharc hatvani ütközetében. Ezt megelőzően az alakulata harcolt a februári kápolnai csatában és a mezőkövesdi összecsapásban is, majd a március végén átvette az ideiglenes fővezérré kinevezett Görgeytől a VII. hadtest parancsnokságát. Miután Hatvanban győzedelmeskedett a császári erők felett, tábornokká – vezérőrnaggyá – nevezték ki. Mivel azonban nem sokkal később, az isaszegi csatában a történészek szerint nem bizonyult önálló döntésekre képes parancsnoknak, s az osztrák fősereg nagyrészt ennek „eredményeként” elkerülte a döntő vereséget, betegségére hivatkozva kérte a felmentését. Lemondásának valószínű oka az volt, hogy az isaszegi csata után a honvéd vezérkar bizalma megrendült a hadvezéri képességeiben. Gáspár András a szabadságharc további ütközeteiben már nem vett részt, s talán ennek is köszönheti, hogy a megtorlások idején a hadbíróság „csak” tíz év várfogságra ítélte.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában