A gazdátlan kutyusok, cicák sorsán enyhítenének az állatvédők

– Ez az első olyan komoly kormányzati lépés, amely érdemben segíthet a gazdátlan ebek, cicák szaporodásának megfékezésében – mondta el lapunknak Társy Diána, az Egri Állatokat Védjük Alapítvány vezetője, aki pályázott a meghirdetett támogatásra. Az egri menhelyen jelenleg háromszáz gazdátlan kisállat, köztük ötvennégy macska vár befogadó gazdira. A számuk drasztikusan nő, annak ellenére, hogy sokan itt választanak maguknak hűséges négylábúakat. Az örökbe adható állatok a kötelező oltásokat megkapják, ivartalanítják és csippel látják el őket. Az alapítvány örömmel fogadja az adók egy százalékát, ám még így is rengeteg a költség.

Csapatostul bandáznak a kóbor jószágok

Tény, hogy megyénkben a menhelyek évek óta túlzsúfoltak, a túlnyomórészt romák lakta településeken a tartási körülmények rosszak, ivarzási időszakban csapatostul bandáznak a szabadjára engedett kóbor jószágok. Az önkormányzatok sokszor tehetetlenek, hiszen a gyepmesteri költségek horribilisak.

Tizenötször több kóbor kutya van Magyarország utcáin, mint ahány férőhelyet tart fenn az egyébként is drága és elavult állami ebrendészeti ellátórendszer. A kóbor állatok közterületről történő befogása kiemelten fontos járványügyi és közegészségügyi állami feladat, amit az állam a települési önkormányzatoknak delegált. Az emberek viszont magukra maradtak a problémával. A körülbelül kétezer önkormányzati fenntartású férőhelyre több mint harminc ezer kóbor eb van az utcákon és vár ellátásra. Mindez már a Magyar Állatvédők Országos Szervezete honlapján olvasható, ahol az egyedüli kézenfekvő megoldásnak a túlszaporulat megállítását, illetve csökkentését, azaz az ivartalanítást látják. Az ivartalanítási program lényege az volna, hogy annak keretében a több tízezer utcán élő négylábút ivartalanítanák. Az általuk készített tanulmány drámai kijelentéseire reagáltak a törvényhozók, amikor is megszavazták az erre a célra fordítható támogatást.

Új ebrendészeti stratégiára van szükség

Rudas Aranka, a hatvani Kutyaszív Alapítvány vezetője szerint is igazából az egyetlen járható út ennek a problémának a kezelésére egy országos ivartalanítási program és új ebrendészeti stratégia kialakítása lehet.

Az Agrárminisztérium 96 millió forintos keretére egyébként október 18-ig pályázhattak a szervezetek. Támogatási kérelmet civil szervezetek – egyesületek vagy alapítványok – nyújthattak be az állatvédelem területén végzett hasznos tevékenységük megvalósítását elősegítő központi pályázatra.

Ivartalanítási támogatást a macskáknál is!

– Ezzel az ivartalanítási pályázattal az első és egyben a legfontosabb lépés megtörtént afelé, hogy megnyugtató megoldást találjunk a kóborállat-problémára – fejtette ki Rudas Aranka. – Viszont a javaslataink egyelőre csak részben valósultak meg, mert a pályázati keretösszeget növelni kellene. Mindezen túl nemcsak a menhelyet működtető állatvédelmi civil egyesületek, hanem valamennyi hasonló szervezet számára kellene biztosítani a pályázati lehetőséget. Az is látszik, hogy az ivartalanítási támogatást a macskákra is ki kellene terjeszteni és a kiemelt megyék körét is bővíteni kellene. Fontolóra kellene venni az állatorvosi mobil klinika üzemeltetését is. Egy új eljárással, az úgynevezett kulcslyuktechnikával például gyorsan, biztonságosan és helyben lehet elvégezni a műveletet, de mindez persze pénzbe kerül.

Szemléletváltás nélkül nem megy

Egy szuka kutya ­ivartalanítása jelenleg magánorvosnál közelíti a harmincezer forintot, a kanoknál ennél valamelyest olcsóbban számítják fel a beavatkozást. Érthető tehát, hogy a szegényebb családoknál erre bizony nem telik.

Rudas Arankától megtudtuk azt is, hogy napokon belül – több szakemberrel együttműködve – Tarnabodon próbálják felmérni a helyzetet, és célzott megoldást igyekeznek találni a problémára. Igaz az is, hogy a hazai állatvédők évek óta elkeseredett harcot vívnak egy komolyabb, országos szintű ivartalanítási akció eléréséért. Most megvalósulni látszik ez a célkitűzés, hiszen csaknem száz állatvédő szervezet írta alá a Susy Utzinger Stiftung für Tierschutz svájci állatvédő alapítvány, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) és a Magyar Állat- és Természetbarátok Szövetsége együttműködésével kezdeményezett országos kisállat-ivartalanítási programot. Az igazi sikerhez azonban a gazdák szemléletváltására van leginkább szükség.