ivartalanítás

2020.01.22. 11:30

Pályázati pénzből segítik az állatok gazdáit Heves megyében

Állatmenhelyeket üzemel­tető alapítványok kaptak pályázati pénzt az Agrárminisztériumtól ivartalanítási költségekre. A hatvani alapítvány vezetője szerint nehéz lehet egyedül meggyőzniük az embereket, hogy vegyék is igénybe.

Szabadi Martina Laura

Dugig van az egri menhely is, közel háromszáz állat vár gazdira

Forrás: Heves Megyei Hírlap

Fotó: Huszár Márk

Az Agrárminisztérium állatmenhelyeket működtető civil szervezetek részére támogatást nyújt ebek ivartalanítására. A pályázatot a tavalyi évben írták ki, megyénkből pedig egy alapítvány nyertes pályázattal is büszkélkedhet. Az állatok sterilizálása nem csupán a túlszaporodást gátolja, de a kóborló négylábúak számának csökkentésével az általuk terjesztett betegségeket és örökletes genetikai vagy jellemhibákat is fékezni lehet. Nem csak az állatbarátok ügye tehát a szaporodás visszaszorítása.

Rudas Aranka, a hatvani Kutyaszív alapítvány vezetője kérdésünkre elmondta, a pályázati pénzeket novemberig fel kell használniuk. Most az a feladat, hogy megszervezzék és népszerűsítsék az ivartalanítást. Ehhez pedig a velük szerződött önkormányzatok partnerségére is számít.

Dugig van az egri menhely is, közel háromszáz állat vár gazdira Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap

– Jut majd a pénzből a már menhelyünkön lévők ellátására is, de a településen élő gazdás állatokra, továbbá Hatvan és Kerekharaszt kutyáira és cicáira is. Szeretnénk erre az útra terelni a szegénységben élő, házi szaporulattal folyamatosan rendelkező gazdákat is, akiknél ez nem evidencia. Vagy azt mondják, hogy nincs rá pénzük. Ivartalanítva, oltva és csipezve kapnák vissza az állatokat, de a gondok ott kezdődnek: már azt is nehéz elérni, hogy elfogadják, fontos az ivartalanítás. Igyekszünk minden segítséget megadni, hogy sikeres legyen az akció, viszont ehhez a helyi önkormányzatok segítségére is szükség lesz – részletezte. Majd hozzátette: sok olyan gazdi is idegenkedik az ivartalanítás gondolatától, akinek ez nem jelent anyagi problémát, mivel tart a vélt egészségügyi kockázattól és negatív hatástól.

– Rengeteg gazda hivatkozik arra, hogy nem szeretné megfosztani a szülés élményétől a kutyáját. Ennek oka, hogy túldimenzionálják mindezt emberi példára. Az állatvilágban ez nem örömszerzés, az állat nem „családalapításnak” fogja megélni, amikor világra hoz egy alomnyi kölyköt. Náluk csupán a fajfenntartás ösztöne dolgozik – hangsúlyozta a hatvani alapítvány vezetője.

Leendő hűséges társaink gazdira várnak a megyeszékhelyen Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap

Téves elképzelés az is, hogy egyszer vemhesnek kell lenniük a négylábúaknak, mert megbetegszenek. Néhány kóros elváltozást éppen az ivartalanítással lehetne elkerülni. Sokakat pedig az a tévhit tart vissza, hogy a kedvencük megváltozik, szomorú lesz az ivartalanítás után.

– Ez igaz annyiban, hogy nyugodtabb lehet egy egyébként nehezebben kezelhető kutya. Negatív irányú, depresszív változást én sokéves pályafutásom alkalmával még nem tapasztaltam – világított rá Rudas Aranka.

Mint mondja, az alapítvány tízéves fennállása óta már három ivartalanítási akciót is szervezett egy osztrák állatvédő szervezettel karöltve, de sajnos éppen annál a rétegnél nem arattak átütő sikert, akiknél kellene. Érdektelenség hiányában, inkább a jobb anyagi körülmények között élő jelentkezők voltak többségben.

Az egri menhely fenntartója, az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány is nyújtott be pályázatot. Ők nem jártak sikerrel, pedig náluk is nagy szükség lenne egy ilyen akcióra.

– Megközelítőleg háromszáz állat van nálunk. Aki kölyköt szeretne, annak nem kell otthon szaporítania. Könnyen talál utcára kitett állatot, s a menhelyeken is akadnak bőven fajtatiszta vagy fajjelleget hordozó, hálás jószágok minden korból. Ők többnyire már oltva, csippel várják a gazdijelölteket, sokuk ivartalanítva is van – mondta Társy Diána, az alapítvány elnöke.

Ne vegyen feketén kutyát, fogadjon örökbe!

Az országban a fajkutyák jó része feketén cserél gazdát. A háztáji ivaros állatok mellett a szaporítók áldatlan tevékenysége is hozzájárul a kóborállat-állomány növekedéséhez. A tenyésztők a hibás genetikájú állatokat egyszerűen nem szaporítják tovább. Ám a törzskönyv nélküli, olcsóbb példányok ellenőrizetlen helyről származhatnak. Sok helyen a piaci ár töredékéért kínálnak fajtatiszta, ám ellenőrizetlen vérvonalú egyedeket. Előfordulhat, hogy a gyerek mellé vásárolt, állítólag „díjnyertes” felmenőktől származó, nyugodtnak tartott kutya mégis az utcán köt ki. Kiderül ugyanis, hogy a pedigrésnek mondott szülő valójában egy labilis idegrendszerű, kimerülésig szaporított és bántalmazott szuka.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában