Tizenegy egyedből álló farkasfalkát számoltak össze egy hajtóvadászaton

Felsőtárkányi olvasónk – maga is tapasztalt vadász – kereste meg a Heolt azzal az információval, hogy a közelmúltban a már Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó, de a felsőtárkányi erdészet területén tartott hajtóvadászat során tizenegy egyedből álló farkascsapatot számoltak össze a hajtók. Szerinte ez fontos hír, mert a faluban azóta is beszélnek róla, még sem lehetett olvasni semmit a történtekről. Pedig állítólag videófelvétel is készült minderről.

Az Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Dobre-Kecsmár ­Csaba kérdésünkre azt mondta: nincs tudomása sem a társaság, sem a cég valamely alkalmazottjának birtokában lévő videófelvételről. Az ominózus hajtóvadászaton részt vevők viszont valóban láttak farkasokat, s erről őt is tájékoztatták. A vezérigazgató mindehhez hozzátette: ezeknek az eseteknek azért nem csapnak hírverést, mert a fokozottan védett csúcsragadozó élőhelyének ismeretében biztosan lennének olyanok, akik megzavarják az állatokat. Az információk bizalmas kezeléséről egyébként megállapodásuk is a van a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával (BNPI).

Gombkötő Péter, a BNPI gerinces zoológiai szakreferense szerint már jó ideje ismert tény, hogy a Bükkben farkaspopulációk élnek. A faj korábban hazánk teljes területén előfordult, a rendelkezésre álló információk arról szólnak, hogy a jelenlétük folyamatosnak volt tekinthető az ország egész területén.

– A farkasok jelenléte hazánkban az emberi üldöztetés hatására az 1850-es évekre már jelentősen visszaszorult – jelentette ki a szakember. – Ennek ellenére még akkor is százas nagyságrendben élt a mai határokon belül is. A bevezetett lődíj, majd később a faj mérgezése miatt a hazai állomány összeroskadt, ugyanakkor az összefüggő határon túli és az itthoni élőhelyek összeköttetései nem szűntek meg. Különböző irányokból folyamatosan érkeztek élőhelyet kereső példányok országunk területére. Mivel a farkas védelmét az akkori jogszabályok még nem biztosították, így az egyedeiket legtöbbször elpusztították.

A szakember arról is beszélt, hogy a múlt század húszas éveinek végén a Mátra, a harmincas évek második felében a Bükkben még biztosan éltek farkasok. A BNPI működési területén az ­1980-as évektől bizonyított a jelenlétük. A Bükkben az 1980-as évektől fordult elő a faj, korábban a Zempléni-hegység vidékén éltek és szaporodtak. Mivel a farkas rejtett életmódot él, eleinte csak ritkábban, majd az 1990-es évektől már gyakrabban észlelték az előfordulásukra utaló nyomokat. Egy évtizede annak, hogy napi szintű ismereteink vannak, elsősorban a védett területeken való létükről.

– Jelenlegi legismertebb hazai élőhelye az Északi-középhegység, de hazánk más pontjain is felbukkannak példányai – fejtette ki Gomkötő Péter. – A visszatérésük fő oka a faj európai állományainak közösségi szintű védelme, és az ennek következtében bekövetkező viszonylagos állománynövekedés. A számukra alkalmas élőhelyek továbbra is rendelkezésre állnak, a fő táplálékot jelentő vadfajok egyedszáma és elterjedése növekszik, a farkas megjelenése éppen ezért törvényszerűen bekövetkezett.

A szakreferens szerint észak-magyarországi megjelenésére bizonyára jelentős hatással lehetett a farkas szlovákiai élőhelyeinek átalakulása, az ottani erdőségek természeti és emberi okokra is visszavezethető átalakulása, vagy éppenséggel a szlovákiai farkasvadászat területi és mennyiségi korlátozása. Ez az ottani populációk dél felé mozdulásában is komoly szerepet játszhatott.

Elkerüli az embert, patásokat eszik

Pár száz éve több száz példány biztosan élt a jelenlegi országhatárokon belül is. Gombkötő Péter szerint ma néhány tucat példány fordul elő itt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén négy-öt farkascsalád élhet. A farkas csúcsragadozó. Hazánkban fő táplálékának számítanak a patás növényevők, de eledelének elemzésekor kiderült, hogy rágcsálókat, nála kisebb ragadozókat is elejt. A faj az embert alapvetően elkerüli. Akár hangos szóra, taps zajára is elmenekül. Fokozottan védett. Kétéves ivarérett korára a megszületett kölykök közel fele sérülés, betegség miatt elpusztul. Az elmúlt években a helyi populáció több egyedét is lőfegyverrel irtották, illegálisan.