Nehezen viselték a kamaszok a kényszerű bezártságot a veszélyhelyzetben

Mindenki vágyik barátokra, jó párkapcsolatra. A szemérmes tánciskolák kora lejárt, az iskolák bezártak, se kiállítás, se színház, se mozi, se koncertek. Mi lesz a romantikus randikkal a járvány ideje alatt?

Barta Katalin

Ismerkedni, párt keresni sokféleképp lehet. Évszázadokon át különböző szabályok határozták meg, miként találhat egymásra két ember, akik nem szeretnék a magány falai között élni életüket. Az elmúlt években egyre többen regisztráltak különböző társkereső oldalakra az Interneten. A platform jó is lehet, hiszen sokan így találtak párt maguknak, ám ha a személyes találkozásoknak gátat szab a járvány, akkor az ismerkedés is nehezebb. A legjobban a kamaszok szenvedik meg ezt az időszakot, akiknek a kortárs kapcsolat meghatározó, s szinte mindent felülír. Természetesen napi kapcsolatban maradtak barátaikkal, szerelmeikkel, azonban a személyes találkozást nem pótolja semmi.

Egy negyvenöt éves édesanya arról mesélt lapunknak, hogy számára rendkívül megterhelő ez a helyzet. Három különböző korú kamasz gyermeket nevel. A gyerekek 12, 15, 18 évesek. A járvány okozta bezártság átírta a család megszokott életét. Mindhárom gyermeknek sok barátja van, a legnagyobb ráadásul szerelmes. – A karantén első napjaiban még viccesnek tűnt a helyzet. A srácok örültek, hogy nem kell korán kelni, útnak indulni. A távoktatásba is belerázódtak néhány nap után, de a barátokkal való napi személyes találkozás egy idő után hatalmas veszteségnek tűnt. Hiába az online kapcsolattartás, ha nincsenek közösen megélt élmények, történések, egy idő után már beszélni sincs miről. A szerelmi vallomások is unalmassá válnak, ha nem foghatja meg a kezét a lánynak, ha nincsenek közös séták, programok, marad az epekedés. Mára azt látom, hogy a gyerekeim unatkoznak, s jobb híján egymást marják, piszkálják, s persze engem. Nagyon belefáradtam ebbe a két hónapba, s igazán boldog voltam, amikor végre egy pár napja félve ugyan, de kiengedhettem őket a szabadba, a barátaik közé.

Tény, hogy a korábbi jelentősebb járványok alatt a karanténba kényszerültek lelki egészségére az egyik legnagyobb veszélyt az unalom jelentette. Az ELTE kutatócsoportja ezért nagyon fontosnak találta, hogy a fiatalok ezen a téren is kapjanak azonnal segítséget. A Maradjotthon elnevezésű programba az ország minden részéről több mint négyszáz fiatal és szüleik kapcsolódtak be, akiknek egy kérdőív kitöltése után hetente változó fókusszal küldenek a mentális egészség megőrzését támogató anyagokat, ingyenes segélyvonalak elérhetőségét, valamint hasznos, személyre szabott, érdeklődésüknek megfelelő – például zene, sport, filmek, sütés-főzés, barkácsolás témában – linkgyűjteményeket. Ezenkívül a Facebook- és az Instagram-oldalaikon mindenki számára elérhetően is rendszeresen megosztanak segítő és szórakoztató anyagokat is az érdeklődőknek.

A kérdőívet kitöltő fiatalok válaszaik alapján elmondható, hogy ebben a megterhelő időszakban minden korosztálynak a barátok hiányoznak a legjobban. Ezenfelül a kiskamaszoknak (11–14 év között) a legnagyobb nehézség most a folyamatos otthon maradás és a sportolás hiánya, míg az idősebb korosztálynak (15–18 év között) a sportolás mellett a szórakozásról való lemondás jelent komoly nehézséget.

Fontos, hogy tudjunk gyermekeinknek segíteni

Az ELTE kutatási eredményekből jól látható, hogy alvással megfelelő mennyiségű időt töltenek a fiatalok. A nap negyedében foglalkoznak iskolai feladatokkal, de jelentős időt töltenek testvéreikkel, szüleikkel és egyedül is, míg a barátokkal töltött idő fele ezeknek, ami valószínű lényegesen kevesebb, mint korábban. Fontos eredmény már most, hogy a szülők jobbnak értékelik a gyerekeik életminőségét, mint maguk a gyerekek. Erre érdemes felhívni a szülők figyelmét. További érdekes eredmény, hogy a kis- és nagykamaszok az életminőség hasonló területein érzékelnek nehézséget, ilyen az iskolai követelmények teljesíthetősége, az egyedül töltött idő minősége és a lelki egészségük. Mindez rávilágít arra, hogy hol kell gyermekeinknek a leginkább segítenünk. A #Maradjotthon – hogy bírod? projektbe észak- és nyugat-európai, valamint indonéz egyetemek is bekapcsolódtak már, melyek az ELTE kutatócsoportja által kidolgozott módszertannal folytatják nemzetközi szinten a fiatalok segítését.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában