Átalakul a felnőttképzés Heves megyében is

A jelenleg hatályos Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendszere alapján az idén december 31-ig indíthatóak a képzések, amelyeken 2022 végéig lehet vizsgáztatni a diákokat. Fülöp Henrik, az IOSZIA Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény vezetője a Heol kérdésére elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a kormányhivatalok, mind a munkáltatók, mind pedig a magánszemélyek részéről megnőtt az érdeklődés, megyénkben és országos szinten egyaránt.

Két pillér lesz ezután a meghatározó

– A szeptembertől hatályba lépő OKJ-változás alapvetően két pillérre épül – részletezte a változást Fülöp Henrik. – Az egyik pillére az, hogy azokat a szakmákat, amelyek egymás között átfedést mutatnak – úgymint a virágkötő és virágkereskedő –, összevonják és az egyiküket megszüntetik. Ez a jelenlegi OKJ-s szakmáknak több mint a fele. A törvényi szabályozás módosításának másik pillére pedig az, hogy a fő szakképesítések, amelyek eddig iskolarendszerben és felnőttképzés keretein belül is oktathatóak voltak – például a pék vagy az ács –, az új rendszerben már kizárólag az első módon, megközelítőleg két év alatt lesznek oktathatóak és tanulhatóak. Felnőttképzésben már csak a részszakképesítéseket lehet majd tanulni.

Az intézményvezető kitért arra is, hogy Heves megyében a legkeresettebb foglalkozások a személy- és vagyonőr, az élelmiszer-, vegyiáru-eladó és a virágkötő. Mint mondta, a különböző tanfolyamokat kitörési, életmódváltási lehetőségnek látják sokszor a jelentkezők.

– Tapasztalataink alapján az önköltséges tanfolyamon részt vevők célirányosabban iratkoznak be, s a végzettség megszerezését követően jelentősen nagyobb mértékben helyezkednek el abban a munkakörben a nyílt munkaerőpiacon, mint mások. A támogatott képzések közül azok esetében nagyobb az elhelyezkedési arány, amelyek a regionális hiányszakmák megszerzését célozzák meg – hangsúlyozta a szakember.

Mivel a hosszabb, fő szakképesítések kerülnek ki a felnőttképzés kereteiből, ezért jelenleg ezekre célszerű jelentkezni, illetve azokra, amelyek a munkavégzéshez szükséges olyan részszakképesítések, amelyek a jogszabályi változást követően megszűnnek.

Kitörési lehetőségként kezelhetik a fiatalok

A résztvevők rétegződésétől, társadalmi helyzetétől függ, hogy mit látnak a tanulás lehetőségében.

– Tapasztalataink alapján az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb mértékben látják kitörési pontnak, életmódváltási lehetőségnek a tanfolyamok elvégzését. Hiszen például a hetedik és nyolcadik osztályos felzárkóztató tanfolyam elvégzésével nem csupán a hiányzó általános iskolai végzettséget szerzi meg a képzésben részt vevő, hanem lehetősége nyílik már arra is ezáltal, hogy jogosítványt szerezhessen, és gépjárművet vezethessen – fogalmazott Fülöp Henrik. Hozzátette, találkoztak már olyannal is, hogy a magasabb iskolai végzettségű, akár diplomás polgár iratkozott be tanfolyamra, hogy a korábban megszerzett, de nem használt, nem gyakorolt, nem szinten tartott felsőfokú végzettségét, és az ahhoz kapcsolódó tudását felfrissítve, naprakészen kapjon lehetőséget elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock