Perelnek a helyiek, csődbe is mehet Karácsond

A szennyvízelvezetés és -tisztítás projektje rég megvalósult a településen, sőt a B program nagy része is, ami a létesített csatornahálózat feletti védőutak megépítését célozta meg.

Földi Csaba polgármestert kérdeztük az önkormányzat ellen indított polgári per következményeiről, amelyekről röviden korábban már beszámoltunk. Mint a község vezetője elmondta, a tervezés és kivitelezés folyamatát végigkísérte az előző két képviselő-testület, egyhangú igenlő szavazataikkal folyamatos megerősítést adva az elképzelésnek. Nem volt ellenvetése 2018 tavaszáig a Karácsondi Víziközmű-társulatnak sem a védőutak kialakítása miatt.

A lakók már nagyon várták a jobb utakat

– Nyilvános lakossági fórumokon, az önkormányzat időszaki kiadványában, szórólapokon is örömmel újságoltuk az utak létrehozását a település lakosainak, akik akkor már nagyon várták ezt – mesélte Földi Csaba. – Az önkormányzat társfinanszírozási megállapodást is kötött a helyi víziközmű-társulattal. Az pedig ebben biztosította a helyhatóságot arról, hogy a védőút építéséhez szükséges forrást az önkormányzat rendelkezésére bocsátja. Így 2016. június 1-jén döntött arról, hogy ennek alapján átutal az önkormányzatnak 141 millió forintot.

Karácsond 2016-ig elavult, korszerűtlen, szinte járhatatlan úthálózattal rendelkezett. Mindezek miatt is szorgalmazták az útépítések minél előbbi megvalósítását.

– A helyhatóság jóhiszeműen fogott az utak építésébe, ezzel sem a társulatnak, sem a tagságának, s ebből következően a helység lakosságának sem okozott kárt, rovásukra intézkedést nem hozott. A társulat által átadott pénzösszeget, a csatornahálózat megóvása érdekében, a felettük elhaladó utak megerősítésére használta fel, ennek köszönhetően már nem járhatatlan utakon közlekednek Karácsondon – fogalmazott a polgármester. – Ám nem csupán a társulati forrásra alapozta az önkormányzatunk az úthálózat fejlesztését, hanem jelentős összegű helyhatósági saját forrást és pályázati támogatást is felhasznált az elmúlt négy évben belterületi utak létesítésére, felújítására.

Kistelepülésként, egyedülálló módon, ez alatt az idő alatt huszonnégy utat építettek, ­illetve újítottak fel.

Úgy tudták, nem kapják vissza a hozzájárulást

– A karácsondiak érdekeltségi hozzájárulást fizettek a társulatnak a beruházáshoz annak tudatában, hogy azt ők már nem fogják visszakapni, mert a befizetett összeg saját erőként szükséges volt a szennyvízhálózat faluban történő kiépítéséhez. A lakosok nagy többsége lakás-takarékpénztáron keresztül havonta takarékoskodott, melyhez az állam 30 százalékos állami támogatást biztosított a szennyvízberuházás megvalósulása érdekében. Mivel a B program szorosan kapcsolódott a szennyvízberuházáshoz, így a 30 százalékos állami támogatást sem kellett ebből az államnak visszafizetni. Ami valóban fel is emésztette volna a vállalt összeget, ha az önkormányzat akkoriban nem pályázik önerőalapra és nem nyer – világított rá a történtek hátterére Földi Csaba.

A községvezetés tehát a vállalt saját forrás csökkentése, a lakossági terhek enyhítése céljából több alkalommal nyújtott be önerőalap-pályázatot és valamennyi alkalommal meg is nyerte azokat. Így megmaradt az érdekeltségi hozzá­járulásként befizetett összeg, ebből is épültek utak az előző két önkormányzat, valamint a társulat teljes egyetértésével, támogatásával és felhatalmazásával, együttműködésben a víziközmű-társulattal.

– Amikor már minden döntés visszafordíthatatlanná vált, 2016 októberében három magánszemély a víziközmű-társulat és az önkormányzat ellen pert indított az önkormányzat és a társulat között még 2015-ben létrejött társberuházói megállapodás semmissé nyilvánítása végett, melyet a bíróság a múlt év végén jogerősen érvénytelenített – folytatta a helység első embere, akit tavaly ismét megválasztottak polgármesternek.

Hozzáfűzte: – A községi önkormányzat és a Karácsondi Vízközmű-társulat jó partneri együttműködésben tevékenykedett, egyetértésben dolgozott egészen 2018-ig, a társulatban bekövetkezett vezetőségváltásig. Ezt követően 2019 decemberében a társulat indított ­polgári pert az átadott pénzeszköz visszafizetésére, melyet idén szeptemberében jogerősen megnyertek.

Szavazatukkal támogatták a grémium döntését

Földi Csaba hangsúlyozta, hogy a Karácsondi Víziközmű-társulat jelenlegi elnöke 2018-ig a lakosság által delegált tag, egyben a társulat Ellenőrző Bizottságának a tagja is volt. A perben érintett döntésekben aktívan részt vett, szavazatával támogatta azokat. Érdekes tény, hogy a jelenlegi polgármester szerint a társulatot segítő, a háttérben meghúzódó volt önkormányzati képviselő 2019-ben polgármesterjelöltként indult a helyhatósági választáson.

– Ő szintén minden B programhoz kapcsolódó határozati javaslatot ellenvélemény nélkül támogatott, még a kivitelezést elindító, végső, 2016. június 2-i ülésen történt név szerinti szavazás során is – emlékeztetett a tényre a falu életének irányítója. – A 2016. június 2-i ülésről készült jegyzőkönyv rögzíti a hozzászólását, ami szerint ő nem szeretné visszaadni a társulati tagoknak az érdekeltségi hozzájárulást.

A bíróság által meghatározott 15 napos fizetési határidő az intézkedések lebonyolítására kevésnek bizonyul, ezért a mindkét fél, tehát az önkormányzat és a víziközmű-társulat számára is elfogadható megoldás és egyezség létrehozása érdekében egyeztető tárgyalást kezdeményeztek a társulatnál.

– A tárgyalás általunk javasolt időpontjáig ­semmiféle visszajelzést nem kaptunk – magyarázta Földi Csaba. – Másnap vettük kézhez a tárgyalás napján feladott levelet, amelyben a társulat elnöke értesít arról, hogy nem kívánják szóbeli egyeztetésen megbeszélni a kérdést, hanem írásban várják az egyezségi ajánlatot. Egyértelműen kiderül, hogy a társulat vezetőségének célja az önkormányzat tevékenységének ellehetetlenítése, a település fejlődésének megakadályozása. A társulatnak írásban megküldött egyezségi ajánlatra hivatalos válaszlevelet azóta sem kapott az önkormányzat. Felelősen gondolkodó vezetőnek nem lehet célja a község működésének tönkretétele. Az önkormányzat nem kibújni akart a teljesítés alól, hanem közös megoldást kíván keresni, amit a teljesítőképessége elbír, a lakosság érdekeit sem csorbítja és a társulat számára is elfogadható.

A több mint 150 millió forint kifizetésére jelenleg nem képes az önkormányzat. A jogerős ítélet végrehajtása az egész falu működésképtelenségéhez vezethet, melyet a lakosság is meg fog érezni.

– Nem tudjuk gondozni a közterületeinket, fizetni a közvilágítást, a dolgozóink bérének kifizetése, az intézményeink működése kerülhet veszélybe – jelentette ki a polgármester. – Nem tudunk közfoglalkoztatási programokon indulni, utakat felújítani, újonnan megnyíló pályázatokon részt venni, de sajnos a folyamatban lévő közintézmény-fejlesztéseink is kétségesekké válhatnak.

Kiderült, törvénybe ütközően cselekedtek

Megkérdeztük minderről Szlovencsák Judit egykori képviselőt is, aki, mint mondja, sokat tett azért, hogy a lakosok visszakapják a pénzt.

– Valóban támogattam én is az útépítést, jóhiszeműen. Ám a 2016. június 2-ai ülés után nyilvánvalóvá vált, hogy amit csinálunk, az törvénybe ütközik – fejtette ki kérdésünkre az egykori képviselő. Szlovencsák Judit szerint az is sokatmondó, hogy öt olyan utca is megépült 2016-ban a településen, ahol például a polgármester, a rokona és az alpolgármester lakik.

– A folyamatot az adott évben érvényes jogszabályok szerint kell elbírálni. Úgy gondolom, mivel ezt a lépéssorozatot már jóval a június 4-i módosítás előtt elindította az önkormányzat, jól csináljuk – mondta a 2016. június 2-ai testületi ülésen, a jegyzőkönyv szerint. Ám hozzátette: a jogszabály-módosítással bizonytalan helyzet alakult ki, emiatt szankcionálhatják a községet.

A víziközmű-társulat jelenlegi elnökét is megkerestük, ám ő leszögezte: nem szeretne nyilatkozni. Van egy jogerős bírósági ítélet, azt kell végrehajtani.

Politikai okok a háttérben?

A polgármester szerint sajnos megkerülhetetlen az egész ügy politikai háttere, s nem csupán a választásból vesztesen kikerült egykori képviselő miatt, aki korábban nem talált kivetnivalót az összeg felhasználásában. Az önkormányzat, ezáltal az egész település elleni intézkedések mögött a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kötődő, illetve korábban kötődött emberek állnak a polgármester szerint.

– Hegedűs Lórántné, a Jobbik országgyűlési képviselője 2016-ban a község szennyvízelvezetés és -tisztítás pályázatával, illetve annak B programjával összefüggésben intézett az önkormányzathoz közérdekű adatigénylést. Sneider Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője 2017-ben parlamentben írásban tett fel kérdést a visszafizetésről. Az önkormányzat ellen pert ­indító három karácsondi magánszemély egyike a Jobbik helyi alapszervezetének jelenleg is elnöke, a Karácsondi Víziközmű-társulat több mint két és fél éve megválasztott elnöke több évig a Jobbik helyi alapszervezetének elnökhelyettese volt – magyarázta Földi Csaba.