Veszélyforrás az illegálisan töltött gázpalack, akár pillanatok alatt is robbanhat

A tűzoltóknak sok esetben kell olyan helyszínre vonulniuk, ahol gázpalack is található, és ez jócskán megnehezíti a munkájukat.

Nagy Csaba tűzoltó főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő érdeklődésünkre elmondta, tavaly szűkebb hazánkban 31 ilyen helyszín volt. Három esetben összesen hat palack fel is robbant, ­44-et pedig épségben kihoztak a tűzoltók.

– Leggyakrabban a főzésre és fűtésre használt PB-gáz-palackok adnak munkát az egyenruhásoknak, néha pedig acetilénpalackok jelentenek veszélyt. Utóbbiak főleg autószerelő és karosszérialakatos-műhelyekben fordulnak elő. A kiérkező tűzoltók jellemzően még azelőtt kihozzák a palackokat az épületből, mielőtt azokat túl nagy hőterhelés érné – fogalmazott.

Kiemelte, a gáz térfogata hő hatására hirtelen megnövekszik, egy Celsius-fok hőmérséklet-emelkedés hét bar nyomásemelkedést jelent. Egy lakástűznél, égő garázsnál, ahol a nyolcszáz fokos hőmérséklet sem ritka, akár egy perc alatt is elérheti azt a nyomásértéket, ami szétfeszíti a palackot és robbanást okoz. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha olyan épület gyullad ki, ahol gázpalackok vannak, a 112-es segélyhívó számon a tűz bejelentésekor említsük meg ezeket is.

Elmondta, hogy gázpalackot csak hivatalos helyről érdemes beszerezni, csak olyat szabad venni, amelyiknek ép a szelepe és zárófóliával van lezárva. Az illegálisan árult termékek gyakran túl vannak töltve, emiatt még robbanásveszélyesebbek. Az illegálisan töltött berendezések veszélyt jelenthetnek a felhasználókra és környezetükre nézve is. A legbiztonságosabb, ha szakemberre bízzuk a készülék beszerelését és javítását. A palackon körbefutó egy, két vagy három vörös színű csíkból lehet következtetni a falvastagságra. Egy vörös csík esetén 3,3 milliméter, két csík esetén 2,5 milliméter, három csík esetén pedig 2,3 milliméter vastagságúak. Minél vékonyabb, annyival kevésbé ellenálló.

– Mindegy, hogy otthoni tűzhelyre vagy kerti grillre kötjük a gázt, a legfontosabb, hogy ezeket a palackcsere előtt kapcsoljuk ki, a palackot pedig zárjuk el. Csak a berendezéshez készült pentánálló gumitömítést és tömlőt használjuk. Minden cserénél új tömítést kell használni, közben pedig tilos dohányozni vagy nyílt lángot használni. A gázkészülék és a palack között egy nyomáscsökkentőnek kell lennie, ezt ne iktassuk ki. Saját kezűleg csak a cserét végezzük el, a gázkészüléken szükséges minden egyéb javítást bízzuk szakemberre. Ne használjunk olyan fogót, amely megrongálhatja a tömlőt, vagy a nyomáscsökkentőn a hollandert, a legjobb, ha egy 27-es villáskulcsot választunk. Személyautóban egyszerre kettőt szállíthatunk, ezeket pedig jól rögzítve a csomagtérben kell elhelyezni. Nem szabad pincében használni, mert ha szivárog, leülepszik a gáz, és könnyen robbanáshoz vezethet. Padlástérben is tilos ezeket alkalmazni, hiszen nyáron itt a hőmérséklet és ezzel a palackban uralkodó nyomás is megnövekszik – sorolta Nagy Csaba a legfontosabb tanácsokat.

Ne bízzuk a véletlenre

Nagy Csaba további jó tanácsokat is adott. Ha kicseréltük a palackot, a tömlő és a palack csatlakozási pontjához fújjunk szivárgást ellenőrző sprayt, vagy kenjünk mosogatószeres, szappanos vizet. Ha buborékok keletkeznek, szivárog a gáz, ne használjuk a gázkészüléket, ne használjunk nyílt lángot a gázpalack közelében, illetve szellőztessünk, amíg meg nem szüntettük a szivárgást. Ne legyen 40 Celsius-foknál melegebb helyen. Kerüljük a házilagos megoldásokat, jellemzően ezek végződnek tragédiával. Használat után mindig zárjuk el. Az üres palackot minél előbb vissza kell vinni a cseretelepre, mivel veszélyes hulladéknak minősül, így nem szabad se kidobni, se illegális hulladéklerakóban elhelyezni. Emiatt az üres berendezést hosszú távon otthon se tároljuk, inkább adjuk le – fogalmazott.