Heves megye egyetlen cseppkőbarlangjában külön ajtaja van a denevéreknek

Észak-Magyarország, benne a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) területe a leggazdagabb barlangokban Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben négy pályázattal is igyekezett ezeket biztonságosabbá tenni és megvédeni az állami szervezet. Legutóbb 2016-ban nyertek pénzt ilyen célra, ez a projekt most fejeződött be, bár a legtöbb munka már 2020 első hónapjaiig elkészült.

A nemrég Felsőtárkányban tartott záró rendezvényen Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta, hazánk négyezer barlangjából 1250 található a BNPI működési területén. Mint ismeretes, az idei a karsztok és barlangok nemzetközi éve, s valószínűleg e helyszínek most is népszerű turisztikai célpontok lesznek. Az éves összes regisztrált nemzeti parkos látogatás majdnem harmada – azaz félmillió az 1,6 millióból – a barlangokat érinti. A negyven idegenforgalmi hasznosítású barlang bármikor bejárható, ezek 30–60 perces természeti élményt kínálnak a kirándulóknak. Akad ezek között könnyebb terep is.

Megtudtuk, a BNPI területén most közel 400 millió forintot áldoztak erre, és 38 helyszínt érintett az uniós pályázat. Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója is beszélt a cseppköveket és denevéreket érintő programról, amely a 2000-es évek elején indult barlangi munkák negyedik üteme. A 2016-ban nyert 380 millió forinttal együtt összesen 763 milliót költhettek a barlangok védelmére, fenntartására, a káros folyamatok visszaszorítására. Olyan helyszínek kerültek be a programba, mint a Szeleta-, az Anna-barlang, vagy korábban az Istállós-kői és a Bányász-barlang.

Részleteket Magyar Ádám, a BNPI munkatársa árult el a projektről, s mint mondta, a legnagyobb gondot a lezáratlanság, az omlásveszélyes bejáratok, a rongálások és a feltöltődés jelentik.

A benti létesítmények néhol balesetveszélyesek, s nem védik meg a képződményeket.

Ezért a barlangok közül több új lezárást kapott és néhány eddig nyitott hasadékra is rács, valamint ajtó került. Minden barlang egyedi, ezért mindegyiknél tervezésre, sajátos megoldásra volt szükség. A Szalajka-völgyben lévő információs házban a bükki karsztot és a barlangokat ismertető kiállítást hoztak létre.

Ferenczy Gergely barlangtani szakreferens elmondta, a barlangok a bejáratukon keresztül gyorsan töltődnek. Ehhez még csak nagyobb eső, áradás sem kell, elég, ha az erdőben dózerrel beletolják a törmeléket és a szemetet. A hulladék persze a kirándulóknak „köszönhetően” is belekerülhet. A törmelékeket és hulladékot is eltávolították tehát a természeti képződményekből.

A barlangok jelentős denevér-telelőhelyek, ezért is fontos a jó állapotban való tartásuk. A repülő emlősök – a nem látogatott helyekről – pedig éjszakánként többször is kimennek táplálkozni. A Kis-Kőháti-zsomboly például ezen állatok legnagyobb lelőhelyének számít. Fosszilis denevértemetők is létrejönnek a barlangokban, például azért, mert a bejárat eltömődése miatt az állatok nem tudnak kijutni a szabadba.

A Felsőtárkány közelében lévő Esztáz-kői-barlangban csak télen laknak a denevérek, tavasztól őszig kiköltöznek, mert kirándulócsoportok is látogatják lakhelyüket. Heves megye egyetlen cseppkőbarlangja nem túl nagy, de sok földtani jelenség bemutatható benne Kozma Attila oktatási referens szerint. Egykor víznyelőként működött, ám ez az időszaka lezárult, s megkezdődött a cseppkőképződés. Egy bejárata lévén van olyan cseppkőforma, amely zavartalanul fejlődhet.

A helyet kedvelik a denevérek, és egy újonnan készült vasajtó nyílásán keresztül közlekedhetnek ki és be. A barlangot megtisztították a törmelékektől is, reménykedve például abban, hogy esetleg egy újabb ágra bukkannak, de ilyen nem került elő.