Rengeteg árpa termett idén Heves megyében (fotók)

Július végére befejeződnek megyénkben az aratási munkálatok, amelyekről elmondható, hogy nagyobb fennakadások nélkül zajlottak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei szervezetének tájékoztatása szerint az időjárás csak néhány napot rontott el, a szórványos záporok tartós leállást csak táblaszinten okoztak. A termelők műszakilag, tűzvédelemben és balesetvédelemben is felkészültek.

Összefoglalójuk szerint az őszi körülmények nem voltak ideálisak. Nehezen lehetett talaj-előkészítést végezni, a magágyak döntő többsége nem volt optimális, sok esetben kényszerített vetések történtek. A csapadékos tél folyamán sok helyen alakult ki belvíz, amely foltszerű kipusztulásokat eredményezett.

Az őszi árpa vetésterülete az őszi esők miatt valamivel elmaradt a tervezettől, a csapadék, a sok belvízfolt, és a vízzel száz százalékban telített talaj tavasz végéig kísérte az árpa fejlődését. A körülmények a kötött, rossz vízgazdálkodású talajokon kipusztulást, ritkulást és termésdep­ressziót okoztak. A hideg tavasz miatt nem tudott megfelelően hasznosulni a tavaszi fejtrágya. Ennek ellenére a növény a megváltozott termesztési szokások miatt (folyékony műtrágyák alkalmazása, baktériumtrágyák alkalmazása) sokat kompenzált, így a termésátlagok nem maradnak el a sokéves átlagtól. A kialakult hattonnás megyei átlag meghaladja a várakozást, az eredményességet segíti a felvásárlási árak emelkedése.

A NAK összefoglalója alapján az őszi búza vetése nagyon változatos volt. Az időjárás miatt október elejétől egészen január közepéig vetettek a termelők, de a tervezett terület 15 százalékán így sem tudtak dolgozni. A tápanyag-utánpótlást és a növényvédelmet is kicsit megkésve kezdhették el, mindezek ellenére a növény jól tűrte és kompenzálta a környezeti hatásokat. A hűvös tavasz következtében a vegetáció 8–10 napos késésben volt. A búza eredménye elmarad a várttól és a minőségben is előfordulnak problémák. Több helyen gyenge sikértartalomra és alacsony fehérjére panaszkodnak, de olyan termelő is van, akinek más paraméterrel akadnak gondjai. A terülékenység megfelelő, de a csapadékhiány miatt a hektolitersúly alacsony, viszont az aratáskori esőzések sem tettek jót a minőségnek.

Mindezek ellenére, illetve ennek hatására magasabbak a felvásárlási árak, mint a korábbi években, főleg a javító minőségű malmi tételek esetében.

Az őszi káposztarepce esetében sok múlott az időzítésen és kicsit a szerencsén, de összességében a legstabilabb volt. A vetések optimális időben, jó minőségű magágyba történtek. Az ősz eleje száraz volt, így a kelések elhúzódtak, de az őszi esők következtében a hiányok is kikeltek. Aki kicsit korábban végezte az őszi növényvédelmi munkákat és tápanyag-utánpótlást, az jól járt, mert később a felázott talajon erre nem nagyon volt lehetőség. A repcét általában a legjobb talajokra vetik, így a belvíz és a pangóvíz nem okozott a búzáéhoz mérhető veszteségeket.

A növény kiheverte a kezdeti fejlődési nehézségeket, és a várt háromtonnás termésátlagot stabilan hozta a megyében, ami megfelel a várakozásoknak. A felvásárlási ár folyamatosan emelkedik, ami jellemzően azoknál a tételeknél érvényesíthető, amelyek nincsenek előre szerződéssel lekötve.

Az utóbbi években jelentős bevételi forrás lett a szalma értékesítése. A bálázásokkal folyamatosan haladnak a gazdák, és gyorsan lekerülnek a tábláról. A tarlóhántás jó ütemben halad, és az aratás végeztével jelentős lendületet kap majd a felszabadult gépkapacitásnak köszönhetően. Raktározási és szállítási problémák nem nehezítették a munkákat, és aki rendelkezik tárolókapacitással, az kivár az értékesítéssel.