2021.08.23. 19:30
Több mint 120 éve hatalmas villám csapott a gyöngyösi Szent Bertalan templomba
Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.
EGRI HIRADÓ. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1895. MÁRCZIUS 2.
Városi közgyűlés.
Február 28-án városunk részéről rendkivüli képviselőtestületi ülést tartatott, melynek egyedüli tárgyát a Melczer Géza és társai által kiépiteni czélba vett eger-nádasdi vasút kötségeihez való hozzájárulás iránt beadott kérvény képezte; ugyanis: jelzett engedélyesek azt kérték, hogy az eger-nádasdi vasutnak Bakta, Bátor, Bocs, Szücs, Bekölcze, Nádasd iránybani kiépitéséhez a város 200.000 forinttal járolván, melynek ellenében ugyanily értékü törzsrészvényeket fog kapni. Ezen kérvény ellenében oly inditvány adatott be a tárgyalás folyamán, mely szerint az eger-nádasdi vonal Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Mikófalva, Bekölcze, Nádasd irányban vezettessék, mely iránybani kiépitéséhez a város 100.000 forinttal járuljon, mely összeg erejéig törzsrészvények lesznek ellenérték fejében kiszolgáltatandók. A két irány felett megejtett szavazás folytán az utóbbi fogadtatott el 107 szavazattal, 2 ellenében.
NÉPTANITÓK LAPJA. 1889. JULIUS 17.
Pályázat.
Halálozás folytán a tisza-füredi kath. elemi segédtanitói állomásra ezennel pályázat nyittatik. Az elfoglaló vezetni fogja a kezdő osztályt, olykor a kántori teendőkben is segédkezni fog. Az egyházi énekeket saját osztályában is tartozik tanitani hetenkint kétszer a tanitási órákon kívül. Az iparos tanonczoknak hetenkint 7 órát adand, mihez a rajztanitási képesség kiválólag szükséges. Fizetése polgári évre 400 frt, butorozott szoba téli fütéssel.
Az állomás szeptember hó 1-jén elfoglalandó. Határidő augusztus hó 2-ika. Jó bizonyitvány kivántatik és képezdei oklevél. Tisza-Füred. 1889. évi julius hó 10-ike. Az iskolaszéki elnök.
Fotó: Szilvás István/Heves Megyei Hírlap
GYÖNGYÖSI UJSÁG. TÁRSADALMI HETILAP. 1900. JÚNIUS 3.
Villám a toronyban.
Folyó hó 1-én délután 5 óra körül sürü fekete felhők kavarogtak Mátránk fölött és rohamosan haladtak Eger felé. Ám a szélfergeteg a felhők egy részét visszazavarta, melyekből azután óriási cseppekben hullott az áldás. Mindez sürün czikázó villám és hatalmas mennydörgés közepette.
A Szent Bertalan templom harangjai félelmetesen zugtak, falusi szokás szerint a zivatart elháritandó. A mi azonban ezer és ezer esetben véletlenségből mindeddig elmaradt, most bekövetkezett. A harangozás által támasztott légáramlat utat csinált a villámnak, mely óriási csattanással becsapott az északi torony tetejébe. Miután nálunk minden tökéletes, nincs mit csodálkozni rajta, hogy büszkén égnek meredő szép tornyainkon villámháritó – nincs. Szerencsére a kereszt és a toronytető egész az óramutató fölötti ablakig érczből van s igy ez a villámot levezette az óramutatók fölötti párkányig, hol kelet felé a párkányzat leverése után valahol a torony belsejébe csuszott, kárt egyáltalán nem tévén. A nagy légnyomástól a toronyból a tüzoltó őrtanyához vezető telefon nyugati oldalon levő sodronya elszakadt. Ez idő szerint tehát megszabadúltunk a puszta ijedséggel mely még hasznos is lehet, ha levonjuk a tanulságot és mielőbb villámháritót alkalmazunk tornyainkra.
BUZOGÁNY. HUMORISTIKUS ÉS SATYRIKUS LAP. 1867. JULIUS 11.
Buzogányütések.
– A vásári sátrak haszonbérlői megelégedetlenségüket fejezték ki, mert a nagy sár miatt a vevők nem látogatták meg. Ajánljuk, sátraik előtt asphalt járdát csináltassanak. – Hogy a helybeli suszterok szivébe mennyire be van vésve a hüség erénye, onnan is kiviláglik, hogy a vásárban egy majsztert – mert nejétől és ujabb kedvesétől elszökött – megegyebugyáltak, sátrát pedig úgy szétszórták, hogy csizma csizmán nem maradt. – Egerben annyira divatba jött a pofozkodás, hogy nem is fogják azt becsületes embernek tartani, ki uton-utfélen nem pofozkodik. Ajánljuk minden szomszédos városnak, hogy Egerbe utaikon veszteglő örültek házát épitsenek, nehogy ezen szomoru betegség náluk is elterjedjen. – Ugri Füles úr olyformán képzeli a dualizmus és paritas elvét megoldani, hogy a ki sarkantyút visel, annak okvetlen pápaszemet is kell biggyeszteni orrára. Ezt látva, hazánk azon sohajokkal emlegetett aranykora jut eszünkbe, mikor dicső őseink a magyar nadrág fölé frakkot, czopfjaik tetejébe pedig kalpagot illesztének. – Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?!
Kezdőképünkön a gyöngyösi Szent Bertalan templom a múlt század első felében. Illusztráció: Fortepan
