Vizsgálják a vízkivétel jogszerűségét a Tarnából

Nagy felháborodást váltottak ki az elmúlt napokban egyes állampolgári jelzések arról, hogy a Tarna vizét, úgymond, lopják. Mégpedig Verpelét és Kápolna között bizonyos helyeken folyamatosan kiszivattyúzták a folyóból a vizet – tették hozzá. 

Régen tapasztalt mértékű aszály idején, mint a mostani, ez különösképpen súlyos tettnek, az észrevételezők és a tényt nyilvánosságra hozók szerint ökológiai bűncselekménynek minősülhet. A térség településeinek irányítói, valamint a helyi polgárőrségek vezetői éppen ezért összefogtak, hogy nyomozzanak és minél több bizonyítékot szerezzenek a történtekről. 

Amint arról portálunkon korábban beszámoltunk, a területileg illetékes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és egyéb társhatóság munkatársai ­július 21-én helyszíni ellenőrzést tartottak a vízkivétellel érintett szakaszokon. A katasztrófavédelmi szervezettől ezt követően annyit közöltek mindössze, hogy a közigazgatási hatósági eljárást folytatják. 

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló, a magyar parlament által 2016-ban megalkotott törvény egyes rendelkezései értelmében, ha a hatósági ellenőrzés során jogsértés tapasztalható, akkor a hatóság, jelen esetben a Borsod megyei katasztrófavédelem, elindítja a közigazgatási procedúrát. Amennyiben viszont a feltárt jogsértés miatt a procedúra más szerv illetékességébe tartozik, akkor annak az eljárását kezdeményezik. 

A civilek nyomozásának eredményeként az derült ki, hogy egy aldebrői telephelyű cég vételezi a vizet szivattyús megoldással a Tarnából. Az említett vállalkozás vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági társaságuk rendelkezik a Tarnán vízkivételi engedéllyel, mindemellett a környezetvédelmi, a vízügyi és egyéb társhatóságok szemléinek jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy nem történt semmiféle szabálytalanság. Hozzáfűzte azt is, élet-halál kérdés számukra, hogy az öntözéshez legyen elegendő vizük. A hatósági vizsgálatok befejezését várják. 

A történtekkel összefüggésben nyilvánvaló, hogy a tét óriási. Mindenek előtt amiatt, mert a most jelentkező súlyos aszály következtében egyre több természetes víz szárad ki, vagy fenyegeti azokat a kiapadás veszélye. S ilyen körülmények között meggondolandó a természetes víz kiemelése. Nem utolsósorban azért is lényeges annak megállapítása, hogy mi és hogyan történt, mert, ha a vizsgálatok esetlegesen eljutnak a büntetőjogi procedúra lehetőségéig, abban az esetben már a Büntető törvénykönyv (Btk.) környezetkárosítást szabályozó rendelkezései lehetnek érvényesek az adott ügyben. Értelemszerűen figyelembe kell venni persze az ártatlanság vélelmének alapelvét, s azt, hogy bárki bűnösségét bíróság mondja ki jogerősen. 

A Btk. 241. szakaszának első bekezdése értelmében ezt a bűncselekményt az valósítja meg, aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti, illetve olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, valamint, ha annak természetes vagy korábbi állapota egyáltalán nem állítható helyre. 

A legmagasabb rendű büntetőjogi jogforrás úgy rendelkezik, hogy a tettes a veszélyeztetés bírósági határozatban történő megállapítása esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az eredeti állapot beavatkozással való helyreállítási kötelezettségnek a bírósági kimondásával már egytől öt esztendeig kerülhet rács mögé a vádlott. 

A harmadik, azaz legsúlyosabb esetben – amikor a bíróság szerint a korábbi állapot már egyáltalán nem állítható helyre – kettőtől nyolc évig szabható ki szankció jogerős bírósági döntéssel az elkövetővel szemben. 

A büntetőjogi törvény korábban említett paragrafusának a második bekezdése szerint vétség címén kell felelnie annak, aki gondatlanságból követi el a környezetkárosítást. Itt is megoszlik a büntetési tétel a fentebb említettek alapján: első esetben egy, a másodikban kettő, a harmadikban három év fegyintézeti elhelyezés lehetséges jogerős ítélettel. 

A 241. szakasz harmadik bekezdése ugyanakkor azt tartalmazza, hogy az első bekezdésben foglalt veszélyeztetésért a tettes nem büntethető, a második bekezdésben szereplő tényállásnál egyik fordulatánál pedig a büntetése korlátlanul enyhíthető. Mindennek a feltétele az, hogy a terhelt a bűncselekmény miatt bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja. Értelemszerűen a saját költségére és módszereivel. 

A Btk. 253. szakasza arról szól, hogy a környezet- és természetkárosítás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 

A vázolt témakörben portálunk megkereste a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Azt kérdeztük a bűnüldöző- és megelőző hatóságtól, hogy a Tarna folyón Verpelét és Kápolna között civilek és polgárőrök nyomozásának megállapítása szerint szivattyúzással történt vízkivételezés miatt tettek-e jelzést, esetleg feljelentést a rendőrségen? Ha igen, indult-e vagy indul-e eljárás ebben az ügyben? 
Szerdán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata jelezte portálunknak, hogy a kérdéseinkre később adják meg a válaszokat.