Elismerés

2022.11.13. 19:40

Ma is őrzi a lángot az 56-os Szövetség megyei kitüntetett tagja, Nyerges Andor

Az 56-os Szövetség Heves megyei csoportjának egyik rangidős tagja Nyerges Andor. A Dobó gimnáziumból 16 évesen távolították el. Érettségi híján nem mehetett egyetemre, bányász lett. A forradalom az egercsehi bányában találta, ahol megalakították a Munkás Tanácsot.

Jámbor Ildikó

Nyerges Andor (jobbra) átveszi az elismerést Nyitrai Zsolttól

Forrás: Nemes Róbert/Heves Megyei Hírlap

Az 56-os Szövetség Heves megyei csoportjának egyik rangidős tagja Nyerges Andorn, Egerben él. A Dobó Gimnáziumból miatt 16 évesen távolították el. Érettségi híján nem mehetett egyetemre, bányász lett. A forradalom az egercsehi bányában találta, ahol megalakították a Munkás Tanácsot, s a forradalmárok mellé állt az egész bányászközösség.

Kitartó munkájának és kiemelkedő, sporteredményeinek révén ( NB III-as focista volt) az évek során egyre feljebb emelkedett a ranglétrán: csillésből csoportvezető lett a bányában, időközben. diplomát is szerzett. A rendszerváltáskor belépett a Magyar Demokrata Fórumba, majd az egri szervezet alelnöke lett, majd 94-ben a szervezet elnökévé választották. Négy cikluson át az egri önkormányzatban képviselősködött. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, ahogyan a politika Egerben formálta a közéletet. Most 86 évesen is figyelemmel kíséri a történéseket. A parlamenti képviselői elismerést dr. Nyitrai Zsolt Fidesz-es országgyűlési képviselőtől, miniszterelnöki mebízottól kapta a forradalom ünnepe alkalmából. Ennek kapcsán beszélgettünk vele.

– Egy 16 éves kamasznak sorsfordító, hogy kicsapták a gimnáziumból…

– A tanáraim védelmére legyen mondva, hogy az ítéletet személyesen nem is akarta senki átadni. Felmentem a tanáriba, és a pedellus nyújtotta át. Aztán egy rokonom segített, hogy elhelyezkedjek a MÁVAUT-nál, Ózdon, kocsimosókent. Később az egercsehi bányába kerültem, ahol jó kollégákra, közösségre találtam.

– Kérem, idézze fel, mi történt a bányászok közt 1956. október 23-án?

– A Budapesti Műszaki Egyetemen elfogadtak egy 16 pontból álló követelést, majd szolidaritási tüntetést szerveztek Lengyelország mellett. Rákosi Mátyás menesztése után Gerő Ernőt nevezték ki a párt első titkárának. Gerő Jugoszláviából hazatérve beszédet mondott a rádióban. A várt enyhülés helyett mindent visszavont, és fasiszta csőcseléknek nevezte az akkor már az utcára vonuló diákságot. Ez olaj volt a tűzre! Az október 23-án délután kezdődő diáktüntetésből általános népfelkelés lett. Kitört a forradalom! Ezek az események nem voltak hatástalanok a bányászok körében sem. Október 24-én a „felolvasóban” már csoportosan beszéltünk a budapesti eseményekről, és az ország nagy városaiban kibontakozó mozgolódásokról. Október 25-én már nyíltan hangoztattuk szolidaritásunkat a felkelőkkel, az üzem párttitkára és egyes vezetőinek fenyegetése ellenére. Ezen a napon, Budapesten a parlament előtti téren a sok ezres békés tüntetőre sortüzet zúdítottak és halomra lőtték az embereket. Október 26-án már nagy volt a felháborodás közöttünk is, nem szálltunk le a bányába. Kurucz András csapatvezető vájár javaslatára megválasztották az Ideiglenes Munkástanács tagjait és elnökét, Varga Lajos főmérnököt. Október 28-án Nagy Imre miniszterelnök bejelentette az azonnali tűzszünetet és a szovjet csapatok kivonását Budapestről. Az új kormány elismerte a forradalomban létre jött demokratikusan választott Nemzeti Bizottságokazt és Munkás Tanácsokat. Egercsehiben Varga Lajos lemondott, megválasztották a végleges Munkás Tanács tagjait. A megválasztott Munkás Tanács átvette az Egercsehi bányaüzem vezetését. Mivel a bánya igazgatója elhagyta Egercsehit, Kurucz András csapatvezető vájárt nevezték ki a bányaüzem igazgatójának A hat tagú testületben én lettem a titkár az akkori napi bátor hozzászólásaim eredményeként.

– Milyen volt a Munkás Tanács működése?

– A Munkás Tanács elsőrendű feladatának tartotta a bányaüzem és a termelés folyamatosságának biztosítását. Gondoskodott a lakosság és a bányászok ellátásáról, a rend fenntartásáról. A november 4.-i hitszegő orvtámadás után az ellenállás színterévé váltak a Munkás Tanácsok és a Forradalmi Bizottságok. A meghirdetett sztrájkokban minden esetben részt vettünk. Előtte minden műszakban megszavaztattuk a bányászokat, akik teljes támogatásukról biztosítottak bennünket. A Munkás Tanácsot nálunk 1957 júliusában oszlatták fel. (Azért emlékszem pontosan, mert akkor érettségiztem levelező tagozaton a Dobó Gimnáziumban, ahonnan egykor kirúgtak. Utána föl is vettek egyetemre). Közel tíz hónapig – talán a leghosszabb ideig az országban – működött ezer bányász támogatásával a mi Munkás Tanácsunk. Aztán jött a megtorlás! Egercsehibe kihelyeztek egy volt AVH-s őrnagyot, Csapó Gézát. Az egykori csendőrlaktanya épületében rendezkedett be a karhatalmi egységgel együtt. Megkezdődtek a kihallgatások és a megtorlások, ami engem is érintett. Nem voltam hajlandó aláírni az ügynökpapírt, noha többször megkísérlette, és én mindig visszautasítottam. Utoljára, amikor nemet mondtam, megígérte, hogy ki fog rúgatni a miskolci egyetemről. Ezt megtette. Végül a soproni egyetemen végeztem hosszú évekkel később. Ökrös Imre bányalakatos munkatásam visszaemlékezéséből idézek: „Sajnos a forradalom leverése utána munkás igazgatónak el kellett távoznia, Pécsett az uránbányában kellett dolgoznia, ahonnan betegen tért vissza a családjához. A Munkás Tanács tagjai közül sokaknak más településen kellett új életet kezdenie, sokunknak megbélyegzés járt.” Az egercsehi bányászok történelmi tette, hogy először vették kézbe saját sorsuk irányítását, olyan szabadságharc mellett álltunk ki, amelyre büszkék lehetünk. Az egercsehi bánya történetéről monográfia készült dr. Csiffáry Gergely levéltáros tollából. Mi 1997-ben megalakítottuk az Egercsehi Bányász Baráti Kört, és azóta is őrizzük ezeknek az eseményeknek, és embereknek az emlékét.

– Gratulálok a mostani elismeréshez! Milyen kitüntetései vannak még?

– A bányászkitüntetéseimre vagyok a legbüszkébb. Harminchat évet töltöttem a föld alatt, és az évekre, a 10, 20 és 25. 30. 35 évfordulókra járó érmek mind megvannak, bronz, ezüst, arany és két gyémánt fokozat. Egész életem az egercsehi, majd a recski bányával fonódott össze. Hol van már az az ezer bányász, aki a forradalom idején mellénk állt! A huszonöt év egercsehi bányászkodás után a főnököm ragaszkodott ahhoz, hogy átmenjek vele a recski ércbányába. 1960-tól bányamentő csapat tagja voltam, 1966-tól pedig a vezető helyettese, és ezt Recsken is folytattam.

– S jöttek a változások. Hogyan kapcsolódott be a politikai életbe a rendszerváltozás után?

– Korkedvezménnyel 54 évesen mentem nyugdíjba 1989-ben. Én nem jelentkeztem a politikába, valahogy úgy adódott, hogy a politika közelébe kerültem, mert úgy éreztem, hogy tehetek azoknak a rehabilitációjáért, akik megszenvedtek a forradalmi szerepvállalásuk miatt. Megalakítottuk az 56-os Szövetséget, tagja lettem a Politikai Foglyok Országos Szövetségének a POFOSZ-nak is. Fónay Jenő javaslatára, 2006-ban megkaptam a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerést.Amikor Antall Józsefet személyes megismertem, beléptem a Magyar Demokrata Fórumba, később tagja lettem a választmánynak, majd 93-ban az országos választmánynak is, 96-tól pedig megyei elnök.

– S hogyan történt a megyei 56-os Szövetség megalakulása?
– Dr. Tóth Ferencet, Eger 56-os vezetőjét, azt az orvost, aki z egri sortűzben sérülteket ápolta, ismertem. A Történelmi Igazságtétel Bizottság tagjaként elhatároztuk, hogy azokért pórbálunk meg tenni valamit, akik forradalmi szerepük miatt megtorlásban részesültek, vagy mártírok lettek.. Azért alakítottuk meg a területi 56-os Szövetséget, hogy képviselni tudjuk azoknak az érdekeit, akik rehabilitációra szorultak. Nagy Imréék újratemetése előtt megalakult az ellenzéki kerekasztal, mely a formálódó pártok érdekeit, véleményét képviselte. Amikor végre a több pártrendszerben létre jöttek az önálló önkormányzatok, világossá vált számunkra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége szavazói többségben vannak Egerben is. Ahhoz, hogy a dolgok helyes irányba haladjanak, megalakítottuk a Lokálpatrióta Egyletet, amit egy politikamentes, a város érdekében működő összefogásnak szántunkt. Az egylet pártérdeken felül az egrieket képviselte. Az első körben leszedettük a kommunizmus jelképeit, pl a főiskolai Kun Béla Kollégium feliratot, kezdeményeztük a pártállami relikviák eltávolítását. Hagyományokat teremtettünk. Nyár elején a Szépasszonyvölgyben juniálist tartottunk, ahol kötetlen formában megbeszélhettük a város dolgait. Epp Június 16-án akkor vonult ki az utolsó szovjet tank az országból .Ezt minden évben megismételtük.

– Az 56-os Szövetség vezetőségi tagjaként több alkalommal mondott beszédet a forradalom évfordulóján Egerben. Mi az az üzenet, amit a fiataloknak ma is megfogalmazna?

– 1956-ról szólni nagy felelősség. Vigyáznunk kell arra, hogy ne mondjunk olcsó közhelyeket, amelyek kiüresítik, elhalványítják a szabadságharc valódi jelentőségét, hiszen 1956 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetünknek, amiből nehéz időkben erőt meríthetünk. A természet rendje szerint évről évre egyre kevesebben vagyunk, akik nemcsak szemtanúi, hanem részesei is voltunk azoknak a világrengető napoknak. Ez kötelezettséget is ró ránk. Emlékeznünk, és emlékeztetnünk is kell! Sokan abban a hitben élnek, hogy a november 4-i hitszegő orvtámadással ért véget a szabadságharc, de ez nem így van. A harcok végeztével a forradalmi bizottságok folytatták az ellenállást, és nem ismerték el az áruló Kádár-kormányt. A Munkás Tanácsokat csak a sortüzekkel és letartóztatásokkal tudták felszámolni – itt Egerben is december 12-én –, sok helyen csak 1957 közepére. Albert Camus francia író szavai szerint ez a forradalom és szabadságharc megváltoztatta Európát és a világot. Tartozunk a hősöknek azzal, hogy bizonyítsuk: áldozatuk nem volt hiába való. Tartozunk nekik azzal, hogy vigyázzunk a hőn áhított és oly nehezen megszerzett demokráciára és szabadságra, hogy ezeket soha többé ne vehesse el senki tőlünk.
Névjegy:

Nyerges Andor, Bekölce 1935.12.27.

Nős (1959) Barta Mária

Gyermekek: Magdolna, Andrea

Unokák: Bence, Réka, Máté

Iskolái: Soproni Erdőmérnöki és Faipari Egyetem Földmérő Főiskolai Kara, Székesfehérvár

Munkahelyek: MÁVAUT Ózd (segédmunkás)

Egercsehi bánya, 1953-1978. (csillés, bányamérő, csoportvezető)

Recski Ércbánya 1978-89 ( főaknász, üzemvezető helyettes, mérnökség vezető)

Gazdasági tevékenység: Felügyelő bizottság elnökség Egri EVAT RT (1996-98), Agria Volán (1998-2002), Egri Városfejlesztési Kft (1999-2003),Egri Városgondozás (2003-2010), Társelnök, koordinátor Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Alap (1998-2011)

Közéleti tevékenység: Önkormányzati képviselő 1994-2010 ( Oktatási, Pénzügyi Ellenőrző bizottság, Urbanisztikai és Környezetvédelmi bizottság, Korelnök)

Magyar Demokrata Fórum 1989-2011

56-os Szövetség egri Regionális szervezete (1993 - )

Egri Lokálpatrióta Egylet alapító tagja 8 1991-

Egercsehi bányász Baráti Kör alapító tagja, 1997-től alelnöke

Elismerések: Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany, gyémánt (kétszer), Kiváló Bányász, Bányamentő Szolgálatért emlékérem

A Hazáért érdemkereszt (2001)

Szabadság Hőse emlékérem (2006)

Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006)

A Szabadság Hőse kitüntetés (2016)

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában