A viszneki fizikusok úttörő szerepet játszanak a tudományos életben

Idén tavasszal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gyöngyösi Károly Róbert Campusáról is irányították a világ egyik vezető részecskefizikai kísérletének, a CMS-nek az adatfelvételét a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriumának kutatói, tájékoztatta portálunkat Nagy Réka, a campus kommunkációs munkatársa. A Viszneken élő Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a MATE kutatóprofesszora ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a Nagy Hadron Ütköztető (LHC) a világ legnagyobb méretű és legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 

– Ezt a svájci-francia határon elterülő Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN üzemelteti. Az LHC gyorsító proton-proton ütközéseinek adatait négy nagyobb (ALICE, ATLAS, CMS, LHCb) és négy kisebb kísérlet (TOTEM, LHCf, MoEDAL és SND) gyűjti és elemzi. A Kompakt Muon Szolenoid, angol rövidítéssel CMS nevű nagy részecske- és magfizikai kísérlet 21 méter hosszú, 15 méter magas, közel 14 ezer tonna súlyú berendezés. Több, mint 5000 kísérleti fizikus együttműködése építette fel a világ 59 országa 251 kutatóintézetének és egyetemének együttműködésével. A CMS eddigi legfontosabb eredménye a Higgs boson felfedezése volt 2012-2013 során, az ATLAS kísérlettel közösen – részletezte Csörgő Tamás.

A CMS kísérletben öt magyar tagintézmény vesz részt: a Debreceni Egyetem és a szintén debreceni ELKH Atommagfizikai Kutató Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), mindkettő Budapestről, valamint a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriuma a MATE gyöngyösi Károly Róbert Campusáról. A MATE Műszaki Intézet CMS csoportja 2018-ban jött létre, a Femtoszkópia Laboratórium keretei között, Csörgő Tamás kutatóprofesszor (MATE és Wigner Fizikai Kutatóközpont) vezetésével. A MATE CMS csoportjának jelenleg aktív tagjai még a viszneki származású Novák Tamás egyetemi docens (MATE és BGE), továbbá a CMS Eredményességi Díjas Nemes Frigyes PhD (MATE és Wigner FK), valamint Szanyi István PhD-hallgató (MATE, ELTE és Wigner FK).

Azt is megtudtuk, hogy Gyöngyösről, a MATE Femtoszkópia Laboratóriumából irányította Csörgő Tamás, Novák Tamás és Szanyi István a CMS kísérlet adatfelvételét ez év tavaszán. Eddig összesen 37 alkalommal teljesítették a heti hét napon, 0-24 órában működő CMS kísérlet 8 órás adatfelvételi műszakjait; ezek közül az első négyet a franciaországi Cessy-ben, az LHC 5. ütközési pontjánál mérve, a többi 33 mérési műszakot pedig már Magyarországról, Gyöngyösről teljesítve. Eredményeikkel lényegesen járultak hozzá a CMS kísérlet adatgyűjtéséhez az LHC jelenlegi 3. mérési időszakában. Méréseik során elsősorban technikai adatok felvételére került sor, amelyek segítenek a CMS kísérlet részeinek az egymáshoz képesti pozícionálásában, a CMS kísérlet és az LHC beüzemelésében a 3. mérési időszak elején. A legfontosabb adatok rögzítése továbbra is csak Franciaországban lesz majd lehetséges.

– Középiskolai tanulmányaimat Gyöngyösön, a Berze Nagy János Gimnáziumban végeztem, a legendás fizikatanár, Kiss Lajos tanár úr, valamint a matematika tudását és szeretetét generációkban megalapozó Hejjel László tanár úr vezetésével. Álmomban nem gondoltam akkor arra, hogy egyszer majd Gyöngyösről irányíthatjuk a világ egyik legnagyobb, vezető részecskefizikai kísérletének adatfelvételét. Mára azonban ez már nem álom, hanem költséghatékony és az ajtónkon bekopogó valóság. Ezen a téren a gyöngyösi CMS csoport úttörő szerepet tölthet be Magyarországon. Úgy vélem és úgy remélem, hogy ez a nemzetközileg egyre jobban terjedő megoldás hamarosan itthon is további követőkre talál. Mi szükséges hozzá? Speciális szaktudás a CMS kísérlet mérőrendszeréről, kiváló internetes kapcsolat, néhány számítógép és sok-sok munka. Noha a legfontosabb, kritikus adatokat továbbra is csak a CMS kísérlet helyszínén, az LHC 5-ös ütközési pontjában, Franciaországban kell majd megmérnünk, de a mérések pontosításához, kalibrációjához szükséges adatok hazai felvétele korábban elképzelhetetlen távlatokat nyitott meg a magyar fizikusok számára – fogalmazott Csörgő Tamás kutatóprofesszor, a gyöngyösi CMS csoport vezetője.