Újra csobog az érsekkerti szökőkút, Bárány Géza 44-es lába segített megalkotni

Több hét után hétfő délután befejeződött az egri Szmrecsányi Lajos Érsekkertben lévő szökőkút karbantartása. A vízköpőt még aznap feltöltötték és beindították, így kedd reggelre már a helyiek és a turisták is gyönyörködhettek benne. Mint ahogy arról már beszámoltunk, a karbantartás azért nyúlt hosszúra, mert az esős időjárás nem tette lehetővé a megfelelő felületkezelést és száradást.

A szökőkút egyébként eredetileg nem ott állt. Sőt, sokan nem is sejtik, hogy az Érsekkertben működő, szemet gyönyörködtető szökőkút nem is túl régi darab. Erről korábban Sós István, az Egri Városszépítő Egyesület tavaly leköszönt elnöke mesélt lapunknak.

– A Danubius szökőkút a Bárány uszodában volt eredetileg, és elég kalandos dolog volt újra megalkotni. Emlékek és képek őrizték már csak formáját, hiszen egy uszodai lelátóépítés során elbontották. Volt egy fotó, a képen emberek ültek a szélén, köztük Bárány Géza. Tudtuk, hogy 44-es lábmérete volt, így a kép alapján abból rekonstruálta egy tervező a kút méreteit. Aztán forrásokat kerestem a kúthoz: egy egri asszony elhunyt férje, Kántor Imre álma megvalósítása érdekében egymillió forintot ajánlott fel a szökőkút megalkotására. Az, hogy egy magánszemélynek ez ilyen fontos volt, sokat segített. Felnémeten volt már akkor is az Omya Hungária Kft., ők alpoki márvánnyal segítettek. Konkrétan megmondták, hogy ha kiválasztjuk és megadjuk a méreteket, akkor megkapjuk. Löffler Erzsébet, Farkas Imre és Kis Sándor kőszobrász tartott velem. A tizenöt tonnányi anyagot végül a Flott Trans segített hazaszállítani két kamionnal, a kutat pedig a millenniumi ünnepségen fel is avattuk – mesélte.

A kút tehát kicsit több mint húsz éve csobog Eger legnagyobb közparkjában.

A tizenkét hektáros ­Érsekkertben egyébként számos műemlék található. A tó felett átívelő kőhíd például már Eszterházy Károly püspök idejében is állt, csak akkor még nem a tó fölött, hanem a kert déli végében, az Eger-patak felett állt. Az Érsekkert 1966-ban kezdődött felújítása során került a területre a műemlék kapu, amely a Rózsa Károly utca­ 21.-ből került a jelenlegi helyére. Egykor a jezsuita, majd a ciszterci rend kertjének kapujaként funkcionált. Kovácsoltvas kapui Eszterházy Károly püspöksége idején készültek el. A főpásztor a kertet három oldalról barokk kőfallal vette körül, ekkor épült meg az északi kapu, amely Fazola Lénárd keze munkáját dicséri.