A patkolt tojásoktól a szabadtéri mosodán át minden volt Markazon + fotók

Markaz kincsei elnevezéssel falunéző séta várta az érdeklődőket szombat délelőtt a gyöngyösi Tourinform iroda által szervezett 10 hét 14 program eseménysorozatában. Mint arra a programismertetőben is felhívták a figyelmet, Markaz nemcsak festői szépségű mátrai falu, de kulturális öröksége is gazdag. A szombati túrát vezető Hegedűsné Kis Tünde markazi közművelődési szakember portálunknak elmondta, hogy a Szent István Parkból indulva, az új kerékpárúton a tóparton haladva a csoport megtekintette László Gyula tojáspatkoló kiállítását, majd a falu szívében található melegvíz forrást. A falunéző séta a Kincsek Házában fejeződött be. 

A Markaz története és kulturális öröksége iránt érdeklődő kirándulók többek között megtudhatták, hogy a településen 1999. óta igény volt arra, hogy Szent István királyunk emlékének ápolására a jelentőségéhez méltó, művészileg értékes, környezetesztétikai szempontból igényes köztéri képzőművészeti alkotás álljon a községben. Az elképzelés Markaz alapításának 675. évfordulóján, a Szent István-napi falunapon, 2007. augusztus 20-án vált valóra, akkor történt meg az emlékmű felavatása.

László Gyula tojáspatkoló 2009-ben költözött Markazra, hogy megvalósítsa régi álmát, egy állandó kiállítást az általa készített patkolt tojásokból. Az álom 2013-ban valóra vált, a tojásmúzeum megnyitotta kapuit. A falunéző séta résztvevői megtudhatták, hogy a tojás díszítése szerves része a húsvéthoz kapcsolódó népi hagyományoknak. Ugyanakkor a díszítés önálló népművészeti ággá fejlődött, s az ékes tojások az ünneptől függetlenül is előállítható, gyűjthető, kiállítható műtárgyakká váltak. A kiállítás kiegészül más technikákkal készült tojásokkal is, és folyamatosan bővül. Mindezek mellett a kiállító teret régi használati tárgyak is színesítik.

A régi falu egyik központjába érve ismerkedhettek meg az érdeklődők azzal a kis tóval, amely a falu egykori mindennapi életéhez tartozott a melegvíznek nevezett szabadtéri mosodájával. A tó vize télen-nyáron egyformán 16 Celsius-fokos volt, télen erős párát lehelt magából. Az asszonyok a mosóköveken sulykolták a szennyest, télen is mezítláb álltak a vízben. Gyakran egyidejűleg 30-40 asszony lepte el fehérneműjével a köveket, közben folyt a duruzsolás, a véleménycsere. Évszázadokon át az asszonyok egyik fő hírforrásaként is betöltötte szerepét. 

A Kincsek Házába érve kiderült, hogy a helyet eredetileg vadászati kiállításnak tervezték, de végül sokkal gazdagabb anyag gyűlt össze. Az állandóságot egy vadászatnak szánt szoba jelenti, a falakon helyi trófeákkal. Ott emellett folyamatos bővülési lehetőséggel a község borászai állítják ki termékeiket, és csatlakoznak hozzájuk a helyi kézművesek is. A szőlészet és borászat egykori eszközei mellett gazdag kiállítás látható a régmúlt fotóiból. Az időszaki rész az óvoda, az iskola diákjainak ad bemutatási lehetőséget, közszemlére tehetik az alkotásaikat. 

Hegedűsné Kis Tünde búcsúzóul azt is elmondta, hogy lehetőség lesz majd a későbbiekben másik útvonalat bejárva, a tóparttól a falu fölötti hegyoldalon magasodó keresztig eljutva ismerkedni Markazzal.