Mindössze hárman kezdik Egerben a kémia tanári szakot ősztől osztatlan képzésben

A felvi.hu adatai szerint az idei gólyák között 81-en választottak legalább egy ilyen területet (23-an két természettudományos szakot párosítottak), a legtöbben, 20-an matematikát, 15-en biológiát, 14-en pedig a földrajzot, illetve a természettudomány és környezettan szakpárt. Utóbbi, vegyes tárgy az előző években nem volt ennyire népszerű, a biológia is visszatért a korábbi szintre, ahogy az informatika (11 hallgató) is. Kémiára három, fizikára két felvett hallgató volt az osztatlan tanárképzésben, többen közülük levelező tagozatosok. Matematikára és földrajzra a korábbi évekhez képest kevesen nyertek felvételt, de vonatkozik ez a megállapítás kémiás és a fizikás szakpárokra is. A fizikát csupán ketten, a kémiát hárman választották a felvettek közül, az előző évben 7, illetve 3, 2019-ben 4, illetve 7 hallgató kezdhette meg tanulmányait szeptemberben ezeken a képzéseken. 2019-ben még a matek, a biológia és a földrajz is több felvett hallgatóval büszkélkedhetett.

Ami a mesterszakokat illeti, ahogyan általában a mesterszakra fölvettek száma, úgy a természettudományos tanári, szaktanári szakokra bejutott hallgatók száma is emelkedett az elmúlt évek hullámvölgyéhez képest. Idén 146-an nyertek felvételt kémia, matematikai, biológia, földrajz, informatika, fizika, vagy természettudomány tanári mesterszakra, sokan levelezőre. A legnépesebb szak a matematika tanár és szaktanár 45-tel, itt kedveltebb volt a négy féléves képzés 36 gólyával (általában is ezekre jutottak be többen, 118-an), de a kémia kivételével elmondható, hogy tavalyhoz, illetve 2019-hez képest mindegyik másik szakra több a fölvett hallgató. Tavaly egyébként az általános felvételi időszakban 85-en, pótfelvételivel 19-en jutottak be tanári mesterszakra, 2019-ben pedig 75, illetve öt jelentkező nyert felvételt ezekre. Ezt megelőzően, 2018-ban például összesen 98-an, 2016-ban pedig 106-an felvételiztek sikeresen az egri intézménybe, természettudományos tanári mesterszakra, a 2016-os évhez képest a biológia népszerűsége csökkent, míg a kémia őrizte számait, a többiek erősödtek az akkori állapothoz képest. Ugyanakkor sem az akkori, sem a mostani számok nem kielégítőek abból a szempontból, hogy mennyi szakos pedagógust kell pótolni a következő években. 2001-ben egyébként még nappalira 255, levelezőre 50 természettudományos szakos, szakpáros alapképzéses hallgatót vett föl a főiskola, hozzájuk még 92-en csatlakoztak, akik diploma birtokában tanultak tovább ilyen szakokon.

Az Eszterházy Károly Egyetemen egyéb pedagógus végzettséget is lehet szerezni, a tanító szakra nyolcvan, óvodapedagógusra 159, csecsemő- és kisgyereknevelőre 112, gyógypedagógiára 287, pedagógiára 21, neveléstudományi képzésre 38 gólyát vettek föl. Ez csaknem hétszáz új hallgatót jelent, míg tavaly az általános és a pótfelvételi eljárásban összesen 434 diákot vettek föl a fenti képzésekre, csaknem minden szakon duplázódott a létszám. A korábbiakhoz képest is van növekedés, összehasonlítási alapként a 2017-2018-as és a 2019-es évek jöhetnek szóba, akkor már hasonlóak voltak a számok, a gyógypedagógia pedig 2018-ban jelent meg a palettán, egyből 173 fölvett hallgatóval. A következő évben már a rendes és a pótfelvételi eljárásában az említett pedagógiai képzésekre 595 tanulót vettek föl, azóta a gyógypedagógia iránti igény tovább erősödött.

A diplomantul.hu-n olvasható, összekapcsolt adatbázisok szerinti követési rendszer alapján 2013 és 2020. között végzett évfolyamokat követtek nyomon és 2022-ben készítettek róluk pillanatfelvételt. Általában a végzettek fele tanult tovább és kétharmaduk, háromnegyedük dolgozott. A 2013/2014-ben végzettek közül Egerből 43 mesterszakos tanárt néztek meg, 40 százalékuk dolgozott Hevesben, 18,6 százalékuk Budapesten, a többiek Borsodban, Hajdú-Biharban és Pest megyében. Az alapképzéses pedagógusok bő harmada maradt a megyében, közel negyedük Borsodban tevékenykedett, 13,6 százalékuk Jász-Nagykun-Szolnokban. A tanári végzettségűek fizetése százezer forinttal haladta meg, mint aki csak tanítói, más pedagógusi szakkal rendelkezett. A 2015-16-os évfolyamból 30 mesterszakos tanárt és 56 egyéb pedagógus végzettségű öregdiákot követtek nyomon, az ő kétharmaduk is dolgozott, a bérkülönbség nagyobb volt, a tanári diplomások 426, a többiek 309 ezer forintot kerestek átlagosan. A tanárok több mint fele maradt Hevesben, míg a többi végzett közül 30 százaléknál kevesebb, ötödik a fővárosba ment és sokan Pest megyébe.

A 2017/18-as végzettek közül 93 alapdiplomás és 42 mester diplomás pedagógus szerepelt az adatbázisban, a bérük kevesebb volt, mint a korábban végzetteké és 108 ezer forint volt a különbség a mesterdiplomások javára. A tanítók, óvodapedagógusok majdnem fele Borsodban, harmada Egerben helyezkedett el, a tanárok negyede maradt hevesi, hatoda Budapestre ment, közel annyi hányaduk pedig Borsodba. Nagyjából a felük maradt a szakmában. Osztatlan képzésben körülbelül tucatnyi egri végzettet mértek föl, kétharmaduk tanított országosan.

Az utolsó nyomon követett évfolyam a 2019/2020-as, ebbe alapképzésben 104, mesterképzésben 6, osztatlan képzésben 66 EKKÉ-n végzett került be, előbbiek 272 ezer, a második csoport 365 ezer, a legutóbbiak pedig 313 ezer forintot keresett átlagban. A végzettek harmada maradt Heves vármegyében.