A kovászt siettetni nem lehet, de élmény saját sütésű kenyeret tenni a család asztalára + fotók

A feleségével és kisfiával Gyöngyöshalászon élő Árvai Norbert mérőgép programozóként dolgozik egy autóalkatrész kovácsoló cégnél, szombatonként azonban kenyeret süt otthonában. Nem szakmája a pékmesterség, és még két éve sincs, hogy ezzel foglalkozik, de a faluban és a munkahelyén már híre ment az ízletes és rendkívül dekoratív kenyereinek. Árvai Norbert elmesélte, hogy évek óta foglalkoztatta a sütés gondolata.

– Az elképzelésemnek semmi köze a covid-időszakhoz, amikor sokan maguknak készítettek otthon kenyeret. Kezdetben persze belebonyolódtam az egymást követő lépésekbe. Volt úgy, hogy inkább bele sem kezdtem. De nem az a típus vagyok, aki feladja, tanultam a hibákból. Tudtam, hogy rutint kell szerezni. A tavalyi év elején kezdtem a saját kovász kinevelését. Idővel beléptem egy kovászos Facebook-csoportba is, ahol nagyon segítőkészek a tagok a kezdőkkel is. Sok őszinte, igaz barátra leltem ott, akikkel össze is járunk sütni. Ma már azt szoktam mondani: a kovászt nem érteni, hanem érezni, szeretni kell. Akkor lesz jó, ha az ember szíve is benne van. A kovász összeköt, épp úgy, mint csoportban a barátaimmal. A másik fontos tapasztalatom az, hogy a kovászt siettetni nem lehet, ezért türelemre tanít. A jó kenyérhez erős kovász kell, amihez jó liszt is szükséges. És természetesen nagy segítség, ha van hozzá egy jó recept is, itt azonban figyelembe kell venni, hogy mindenkinek másképp viselkedik a kovásza, hiszen más lisztet használ, a hőmérséklet és a páratartalom is eltérő, így sehol sem fog ugyanazon recept egyformán működni – részletezte Árvai Norbert.  

Beszélgetés közben Norbert éppen egy kenyeret rakott be a sütőbe. Hevített pizzakőre helyezte a tésztát, és kacsasütő edénnyel fedte le. 

– Így kisebb légtérben sül. Próbáltam az edény nélkül is, de úgy sokkal fakóbb lesz a kenyér héja is. Ha ráteszem a kacsasütőt, akkor 15 perc múlva megnyitom, hogy a felesleges pára elszálljon, hogy ne főjön a tészta. Vékonyabb is lesz a héja, így sokan jobban is szeretik. Vannak, akik vaslapon sütnek, mások pizzakövön. Megoszlanak a vélemények, de nekem a pizzakő akkorát dobott a tésztán, hogy nem cserélném semmire. Igaz, amilyen maximalista vagyok, ezekben is sok hibát látok, de nem mondom meg, mik azok – nevetett Árvai Norbert.

Közben a hűtőből pihentetett tésztát vett elő, és hozzáfogott a nyújtásához.

– Van akinek elég másfél centisre kihúzgálni, de nekem az a mániám, hogy teljesen kihúzom, mint a rétestésztát. Lehet, hogy dédmamám után teszem ezt, aki sok rétest készített, de nekem az tetszik, ha a kenyérnél is majdnem átlátszó a tészta, de nem szakad. Kezdetben csak alapkenyeret készítettem, ma már van benne hagyma, vagy kömény és szezámmag. Ezeket ilyenkor rakom bele, aztán visszahajtom a tésztát. A hajtogatás jó 40 perc múlva következik. Az abból áll, hogy mindig középen nyúlok a tészta alá, és ami lenyúlik a két oldalán, azt aláhajtom. Akkor 90 fokot fordítok rajta, ugyanezt megismétlem. A hajtogatási ciklust 45 percenként háromszor megismétlem. Az utolsó hajtogatás után várok egy órát, és jön a formázás. A lisztezett asztalon a buborékokat ujjbeggyel eligazítom, a nagyobbakat kihúzom, utána hajtok rajta egyet, majd feltekerem, s ezeket a műveleteket ismételgetem, hogy jó feszes legyen a buci – magyarázta Árvai Norbert.

A kisült kenyerek nemcsak finomak, de látványosak is. Sütés előtt Norbert irdalja a tésztát, és egy saját kézzel kivágott sablonon keresztül lisztet szitál rá. Legalább 40-50 különleges kliséje van, ottjártunkkor éppen egy állatkereskedőnek sütött, neki guppi-mintás kenyér készült. 

– Eddig a rokonságnak sütöttem szombatonként, de most először sütök holnap, vasárnap is, mert megrendeltek pluszban hármat. A községben már elterjedt a kenyerem híre, ma négy darab megrendelésre készül. Jó fél éve már a kollégáimnak is sütök. A kapacitásom azonban véges, mert a hűtő befogadóképessége megszabja a határt. Fogalmam sincs, mi lenne, ha egyszer sokkal nagyobb tételben kellene kielégítenem az igényeket. A munkahelyemet nem szeretném otthagyni. Emellett akkor a melléképületet is át kellene alakítani, kemencét venni meg dagasztógépet. Most minden darabot külön, egyenként dagasztok. Próbáltam már, hogy egy nagy tésztát készítek, és azt porciózom, de nem szeretem így. Pillanatnyilag 6 kenyér egyszerre a kapacitásom felső határa – mondta Árvai Norbert.

Azt is megtudtuk, hogy Norbert a nagy nyilvánosság előtt még nem szerepelt a termékeivel. 

– Idén először juthattam volna el a budapesti Kenyérlelke Fesztiválra, de végül lemaradtam róla. Azért lélekben ott voltam a barátaimmal, és jövőre, remélem, személyesen is részt vehetek. Baráti kovásztalálkozón már voltam, Tarhosra, a libanapokra voltunk hivatalosak csörögét sütni. A csoportunk kemény magja együtt volt. Sokat tanulunk egymástól, fejlődik mindenki, és így egyre szebb kenyereket tudunk sütni. Gondolkodom csilis kenyérben is, hiszen csiliszószt is készítek. Mindenesetre ezen új hobbim lényege nem változik: nincs szebb, mint a családom számára saját, adalékmentes, egészséges kenyeret letenni az asztalra – fogalmazott Árvai Norbert.