Az unokák nem felejtenek: ötven év legszebb hímzéseiből nyílt kiállítás Demjénben

Demjénben ötven évvel ezelőtt alakult hímzőszakkör a helyi lányok, asszonyok részvételével. Munkájukat javarészt Ízer Istvánné koordinálta, irányította, akit máig szeretettel és tisztelettel emlegetnek a faluban. A Király Zsiga Díjas népművész pár éve hunyt el, de örökségét ma is hálával emlegetik. Most unokája, Ízer Zsófia vállalkozott arra, hogy a jubiláló szakkör legszebb munkáiból kiállítást szervezzen, s így tisztelegjen nagymamája, és a helyi ügyes kezű asszonyok munkái előtt. 

A kiállítás alkalmából Nagyné Váradi Anna is megemlékezett az alkotóról. Úgy fogalmazott: 50 év szép idő egy ember életében, hát még akkor, milyen nagy dolog, ha egy közösségről, egy szakkörről beszélünk. Bizonyára alig-alig van az országban még egy ilyen település, ahol a díszítőművészeti szakkör 50 évet tudhat maga mögött. Köszöntőjében hangsúlyozta, fontos, hogy ennek a közösségnek a tevékenységéről, a szakkör vezetőjéről megemlékezzünk, ápoljuk és óvjuk azt az értéket, amit a szakkör létrehozott. 

Nagyné Váradi Anna egyébként több mint 40 évig dolgozott a Megyei Művelődési Központban, így került először kapcsolatba a szakkörvezetővel Ízer Istvánné Margitka nénivel, illetve a szakköri tagokkal. Ettől kezdve hamarosan nemcsak munkakapcsolat hanem már-már családi kapcsolat alakult ki közöttük. Személyesen, és telefonon is folyamatosan megbeszélték a programokat, de mindig szó volt a család ügyes-bajos dolgairól, örömökről, vagy éppen kevésbé szerencsés esetekről is. Számtalan kiállítást szervezett különböző városokban a gyönyörű alkotásokból Egerben, Recsken, Nyíregyházán, Pécsen, Balassagyarmaton Tállyán, Budapesten, Zsámbékon.

Anna arról is szólt, hogy sajnos a szakkörvezető Ízer Istvánné népi iparművész, és több szakköri tag is már csak az égi mezőkön kézimunkázik, de odafent boldogan nyugtázza, hogy unokája Zsófi gondoskodik arról, hogy ne merüljön feledésbe az 50 év munkája.
Emlékeztetett arra, hogy először 1973-ban jöttek össze a hímezni szerető helybéli asszonyok, és később ebből alakult meg a díszítőművészeti szakkör Izer Istvánné vezetésével, aki egyben a Heves Megyei Népművészeti Egyesület alapító tagja volt. Margitka néni folyamatosan képezte magát, a népművészet legnagyobb mestereitől  - Dr. Bánszky Pál művészettörténész, Borbély Jolán néprajzkutató, Dömötör Tekla néprajztudós, dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit néprajzkutatót - tanult.  Megszerezte a szakkörvezetői képesítést. Kezdetektől nagy-nagy lelkesedéssel vezette a Demjéni Hímző szakkört.
A Heves Megyei Népművészeti Egyesület által szervezett alkotótáborokban rendszeresen részt vett, Egerben, Bükkszéken, Bekölcén, Hevesen, s az itt tanultakat örömmel osztotta meg hímző társaival.

A megye számos településén, illetve a megyén túl is sok-sok városban mutatták be csodálatos munkáikat. Egerben a Megyei Művelődési Központban kiállításokon csodálhatták meg a látogatók a szebbnél-szebb hímzéseiket. Regionális, illetve országos pályázatokon vettek részt, nagy sikerrel, amelyet számos rangos elismerés, arany minősítés bizonyít. 2006-ban például Budapesten a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban nagy sikerrel mutatkoztak be munkáikkal, illetve az Asszonykórus is fellépett a megnyitón, továbbá maguk által készített finomabbnál-finomabb házi süteményekkel kínálták a látogatókat. A pesti népek nem győzték dicsérni a demjéni asszonyokat.