A Bükk szélén van egy sziklába vájt szentély, de kevesen ismerik

Magyarországon csupán két sziklában létrehozott szentély van a Turista Magazin cikke szerint. Az egyik Budapesten, a Gellért-hegyi Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom, a másik pedig Miskolctapolcán, a Jézus Szíve sziklakápolna. 

A magazin szerint az elsőt szinte mindenki ismeri, hiszen rendesen szem előtt van, míg a miskolctapolcai szerényen végzi dolgát, a környék hívőinek nagy örömére, a vasárnapi misén ugyanis padjai mindig tele vannak. A szentély szövevényes történetéről is hosszasan beszámolt a szerző: 

„A székelykapu 1995 óta fogadja az ide látogatókat, amit Szabó Pius erdélyi származású tábori esperes tiszteletére készítettek. Neki köszönhető ugyanis ennek a különleges kápolnának a léte. A történet szerint Tapolcán egészen az 1500-as évekig állt a bencések kolostora, amelynek azonban két dologgal is meg kellett küzdenie. Először is az extrém környezeti tényezőkkel, hiszen forrásoktól gazdag területen állt, és a 14. században nagyon megemelkedett a talajvízszint. Az apátság épületét ekkor még sikerült megóvni egy padlófeltöltéssel, azonban az 1532-es támadástól már nem. A szerzetesek nem álltak át az akkor uralkodó I. János király mellé, és ez lett a vesztük, ugyanis Bebek Imre és Ferenc viszont igen, akik embereikkel megtámadták a monostort. A szerzetesek egy részét megölték, a többieket fogságba vetették, az épületet pedig kifosztották, majd felgyújtották. A kolostorból megmaradt kövek nagy részét elhordták a környék lakói, és csak az alap maradt meg valamennyire, amit még ma is láthatunk a barlangfürdő mellett” - írják.  

A cikk szerint ezután a szerzetesek már nem tértek vissza, és Tapolcának egészen a 20. századig nem volt miséző helye.

- Ekkor jött a képbe Szabó Pius esperes, aki rendszeresen járt ide, valószínű, hogy őt is a század elején fellendülő fürdőélet vonzotta. Látogatásaikor a Pataky család vendégszeretetét élvezte, akikkel sokat beszélgettek arról, hogy milyen szomorú, hogy annyi az ellentét a magyarok között, és hogy még mindig nincs istentiszteleti hely ezen a vidéken. Utóbbira hozott megoldást Pataky Rudolf felajánlása. Ugyanis tulajdonában volt egy Verebes-tanya nevű hely, amely nagyon megtetszett az esperesnek, megihlette az a két kis tufába vájt barlang, amelyek már ekkor itt voltak és juhakolnak használták őket. Úgy gondolta, ha a négylábúaknak van már itt akluk, akár a kétlábúaknak is lehetne. Rudolf neki ajándékozta a területet, és a kápolna ötlete elkezdett formát ölteni. A tervek elkészítésével Menner Lászlót, egy frissen végzett miskolci építészmérnököt bízták meg - foglalták össze.  

A beszámoló szerint az üreg eredetileg csupán hatszor 8 méter volt, és a magassága sem érte el a két métert, így a padlót kimélyítették és az addig sík mennyezetet Menner áttervezte csúcsívesre. A sziklakápolna neogótikus stílusban készült, 1935-ben kezdték el építeni, majd 1936-ban fel is szentelték.