Az egri egyetem kutatásai felveszik a harcot a peronoszpóra ellen

Olyan növénykondicionáló készítmények bevezetésén dolgozik az egri Eszterházy Károly Egyetem, amelyek felerősítik a szőlő ellenálló képességeit a jól ismert betegségekkel szemben. De ez csak egy része annak a szerteágazó folyamatnak, amelyben a vegyszermentes megelőzésre is válaszokat keresnek – írja a Növényvédőszer.hu.

A kemikália kijuttatása alaposan terheli a környezetet, ezért az egyetemi szinten zajló kutatások foglalkoznak azzal is, hogy miként lehetne csökkenteni a növényvédőszerek felhasználását. A vizsgálatok folyamatosan monitorozzák a szőlő kórokozóit, hogy hogyan fejlődnek bennük az ellenálló képességek a klasszikus növényvédőszerekkel szemben – ez abból a szempontból is fontos, hogy kiderüljön: mennyire csökkenthető a mennyiségük. A vizsgálatok kiterjednek a növény immunizálására, amelynek köszönhetően a betegségek nem fejtik ki a hatásukat olyan erősen, mint azt tapasztalhatjuk.

Váczy Kálmán Zoltán, az egyetem rektor helyettese szerint régebbi időkre nyúlik vissza a gyógynövényekkel kapcsolatos kutatás az egyetemen, amelyeknek az eredményét is igyekeznek becsatornázni a szőlővel kapcsolatos kutatásokba, például mentából származó polifenol összetevők hatásait vizsgálják és próbálnak kialakítani egy olyan kondicionáló szert, amelyik tényleg hatásos a különböző kórokozókkal szemben.

– Az eddigi kísérleteink meglehetősen ígéretesek és reméljük, hogy hamarosan kész termékként tudunk megjelenni egy ilyen készítménnyel és tudjuk segíteni a szőlőtermelőket a kórokozókkal szembeni védekezésben. A gyógynövény készítményekkel és kifejezetten a lómentával kapcsolatban már 2015-től kezdve folyamatosak a vizsgálatok, és jól ismerjük azokat a vegyületeket, amelyekre kíváncsiak vagyunk és komoly botanikai háttér is kapcsolódik ehhez a kutatáshoz. Kiválasztottunk olyan növény egyedeket, amelyek nagy mennyiségben termelik a fontos molekulákat, majd a recept is összeállt és most már kellő mennyiségben lehet előállítani a hatékony biomolekulát. Megismertük a kórokozókkal szembeni és a növényre gyakorolt pozitív hatását. Szabadföldi kísérletekben kell folytatni a tesztelést, mielőtt általános használatba kerülnek – nyilatkozta a rektor-helyettes.

Június elején sok csapadék hullott országszerte, amelyet követett a párás idő. Ez jelentős fertőzéseket hozott magával. Az eső miatt szinte nem is lehetett védekezni a kártevőkkel szemben, sőt sok táblát sem lehetett megközelíteni. Megjelent a peronoszpóra, amely a levelek mellett a fürt feletti részt is megtámadta, és a fürt rész ezáltal elhalt. Először a peronoszpóra fertőzött, utána a lisztharmat, amely ellen szintén kellett permetezni. Akadtak olyan termőterületek, amelyeket nem volt érdemes permetezni, mert a peronoszpóra elvitte a termést. Tavaly az aszály miatt volt kevés a termés, de idén ahhoz képest is kevesebb szőlő termett jó néhány borvidékünkön.

Az egyetem ezért azt kutatja, hogy hogyan lehet minél kevesebb vegyszert használni a szőlőkben – ez egyébként uniós elvárás is. Vannak kimutatások és gazdasági számítások, amelyek több milliárd dollárra teszik azt az összeget, amelyet hagyományos kemikáliákkal végzett szőlő növényvédelemre költenek szerte a világban. Nagyon jelentős iparág alakult ki ezért a növényvédőszerek forgalmazásán belül a szőlő tényleges növényvédelmének a megvalósítására. Ennek a fejlődésnek lehetünk a közeli jövőben a szemtanúi.