Közelebb hozták egymáshoz a látókat és a vakokat az egri parasport napon + fotók, videó

A megnyitón kiderült, egri egyetemen jelenleg 120 fogyatékkal élő hallgató tanul, közülük nyolcvanheten nappali tagozaton.

Dr. Váczy Kálmán Zoltán, az EKKE általános rektorhelyettese a megnyitón elmondta, az intézményben egyre hangsúlyosabb a sporttudományi képzés, közel ezer hallgató vesz részt benne. Kiemelte az emberi méltóság fontosságát, azt, hogy hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők jövőbe mutató értékeket kapjanak. Kérte a jelenlévő hallgatókat, próbálják ki a parasportokat, és ismertessék meg velük a többieket is.

Dr. Bognár József, az EKKE Sporttudományi Intézetének igazgatója kifejezte bizalmát a keddi esemény eredményességével kapcsolatban. Mint mondta, a kipróbálható mozgásformák fejlesztik a képességeket, élményt és támpontot adnak ahhoz, hogy teljes értékűvé váljanak az emberek.

A parasport nap kezdetén csörgőlabda bemutatót tartottak a VGYSE tagjai, majd bárki számára lehetőség nyílt a kipróbálásra. A meccseket szemtakaróban játsszák, ugyanis látók is részt vehetnek a bajnokságokon is, ahol le is ragasztják a játékosok szemét. 

Horváth Varga Péter hallgató is beállt labdázni, majd megosztotta portálunkkal a tapasztalatait. 

– Már a bemutató meghozta a kedvemet, hogy én is kipróbáljam a csörgőlabdát. Nagyon új élményben volt részem. Látóként érdekes volt kipróbálni, hogy nem láthattam, csak hallhattam az eszközt. Szerintem ez egy nagyon jó lehetőség volt, hiszen kívülről nehéz belegondolni, milyen egy nem látónak  – mondta el a Heolnak Horváth Varga Péter, akinek ez volt az első egyetemi sportnapja. Megjegyezte, nagyon izgalmasnak találja a programokat, s szeretne minél többön részt venni. A vak pingpongot például mindenképp ki akarja próbálni.

Tóthné dr. Kisorosz Mária, az Egri Vakok és Gyengénlátók Integráló és Sportegyesületének (VGYSE) elnöke portálunknak elmesélte, mivel készültek keddre. Számukra fontos, hogy részt vegyenek ilyen eseményeken, mert úgy gondolják, ezek jó lehetőségek az integrációra. A látók így megismerhetik az ő világukat, s ezáltal érzékenyebbé válhatnak, s könnyebben elindulhat a szemléletformálás, mintha csak előadást tartanának. 

A csörgőlabdát röplabda méretű pályán játsszák, védekezés esetén földhöz közeli pozíciókban, támadásnál állhatnak is, és a mérkőzés idejére teljes csendre van szükség a nézőtéren, hogy a játékosok hallják a labdát.

– A csörgőlabda története a második világháború után kezdődött, ugyanis a sérült katonák rehabilitációt így próbálták segíteni, majd kinőtte magát, és 1976 óta része a paralimpiának – részletezte az elnök. 

Tóthné dr. Kisorosz Máriától megtudtuk, kiegészítő programként eszközbemutatóval készültek mind az egyetemi hallgatóknak, mind a sportnapra érkező általános iskolásoknak. Különböző konyhai eszközöket, például beszélő mérleget lehetett kipróbálni, fehér botokat és játékokat is vittek magukkal. A vállalkozó szelleműek a vakok írását segítő braille írógépet is megtanulhatták használni. 

Emellett teljes sötétséget alakítottak ki egy teremben, és berendeztek egy boltot, hogy mindenki kipróbálhassa, milyen úgy vásárolni, ha nem lát az ember. Egy japán küzdősportot, a csambarát is bemutatták, és ki is próbálhatták a résztvevők. 

Bertyák Bence, az EKKE esélyegyenlőségi referense portálunkkal megosztotta, fontosnak tartja, hogy a lehető legközelebb hozzák egymáshoz a jól és a kevésbé jól vagy egyáltalán nem látó embereket egymáshoz. Szavaiból kiderült, az egri egyetem is nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőségre.