Utórengések

2023.11.15. 13:07

Újabb földrengések voltak a Bükkben

Több kisebb rengés is volt hajnalban és reggel.

Szabadi Martina Laura

A rengések helyei

Forrás: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapján újabb rengések láthatóak a Bükkben melyek a tegnap este nem sokkal nyolc óra előtti 2,7 erősségű rengést követték. Információink szerint Makláron délelőtt fél 10-kor robbanásszerű hangot hallottak az egész településen. Az obszervatórium szerint ekkoriban Bükkzsérc és Cserépfalu mellett a  voltak kisebb, 1-es erősségű rengések.

Az obszervatórium közösségi oldalán azt írta a tegnapi nagyobb rengésről, hogy 2,7-es magnitúdójú földrengés keletkezett Egertől mintegy 14 kilométerre észak-északkeletre. A földrengést Felsőtárkány településen a lakosság is érezte.

„A rengés a Bükki szerkezeti egységen belül pattant ki, amely egy dinári eredetű kőzetlemez fragmentum az AlCaPa szerkezeti egység Északkeleti peremén, és az oligocént követően az AlCapa keleti irányú kilökődésével került mai helyzetébe. A Bükki egységet északról a Darnó-vonal, délről pedig a Közép-magyarországi  szerkezeti zóna határolja. A Bükki egységet elsősorban középidei karbonátos képződmények építik fel, amelyek számos deformáción mentek át, amelyek közül a legjelentősebb a takarós szerkezetek kialakulása volt. A területen a legfiatalabb szerkezetalakulásokat a késő miocénben KÉK-NyDNy irányú balos transztenziós (tágulásos oldalelmozdulásos) szerkezetek kialakulása vagy felújulása jellemezte. Ezek az irányok párhuzamosak a Vatta-maklári árok és tágabb értelemben a Közép-magyarországi szerkezeti zóna irányával is. A Bükk a jelenkorban jelentős kiemelkedésen ment keresztül (közel 100 méter). Ezek a szerkezeti mozgások összefüggésben vannak a jelenlegi kompressziós feszültséggel, amit az Adriai-tüske és az Európai platform által képzett „satu pofák” közeledése hoz létre a hazánk alatti kőzetlemezekben. A rengés is valószínűleg a KÉK-NyDNy-i csapású szerkezetek mentén pattanhatott ki a területen. A területen nem ismeretlenek a földrengések. A legutolsó nagyobb rengésre 1925. január 31-én került sor, amely 5.3 magnitúdójú volt és közel 5 kilométer mélységben alakult ki és károkat okozott Eger és Ostoros térségében. A jelenlegi rengés szerencsére ennél lényegesen kisebb erősségű volt.” – írták a bejegyzésben.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában