Gyöngyös környezetvédelmi helyzete nem rossz, de vannak komoly veszélyforrások

A közelmúltban elgondolkodtató előadást hallgathattak meg a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárba látogatók. Dr. Szemes Paula, a gyöngyösi önkormányzat környezetvédelmi szakértője többek között arról beszélt a környezetvédelemről, a túlfogyasztásról és a klímaváltozásról szóló előadásában, hogy Gyöngyösön milyen alapvető problémák károsítják a helyiek egészségét és környezetét, hozzájárulva a klímaváltozáshoz is.

– A klímaváltozást és hatásait már a 70-es évektől észlelik a szakemberek, ennek ellenére még ma is vita dúl arról, van-e vagy nincs. Én úgy gondolom, mindannyian a saját bőrünkön érezzük a hatásait: a nyarak végtelenül melegek, nehezen elviselhetőek, a csapadék eloszlása és intenzitása rendszertelenné vált. Akárhogy szépítjük, a klímaváltozásnak és a következményeinek fő okozója az ember: a túlnépesedés, a fosszilis energiahordozók kitermelése, elégetése, az erdők és vizes élőhelyek rohamos kiirtása, a közlekedés, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlat, az urbanizáció és a világ társadalma gazdagabb részének pazarló életmódja, ami szintén hatalmas lábnyomot hagy. Éppen ezért csak az ember tud változtatni a helyzeten. Sajnos, már nem arról van szó, hogy ezt a folyamatot meg lehet állítani, vissza lehet fordítani. A fő cél az alkalmazkodás. Megteremteni azokat a feltételeket, amelyek segítenek a túlélésben. A klímaváltozás az egész Földet érinti, de az alkalmazkodás lokális. Minden egyes település, régió meg tudja teremteni magának az új körülményekhez való alkalmazkodás feltételeit – mondta dr. Szemes Paula.

A környezetvédelmi szakember azzal folytatta, hogy Gyöngyös környezetvédelmi helyzete nem rossz, de a város küzd olyan problémákkal, amelyek károsítják a lakók egészségét, és hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.

– A légszennyezés terén két dolgon kell feltétlenül változtatni Gyöngyösön. Az egyik a szándékos légszennyezés, például a kábelégetés. Ez gyakorlatilag a bűncselekmény kategóriája, de úgy tűnik, mégsem lehet neki gátat vetni. Ez a tevékenység rákkeltő anyagokat bocsát a levegőbe, és az északnyugati városrészre jellemző. Nemcsak az égető egészségét károsítja, hanem város a teljes lakosságát veszélyezteti. A lakossági tüzelés hulladékkal megint csak nagyon ártalmas az egészségre. Sokan olyan bútormaradékokkal tüzelnek, amelyek különböző vegyszereket tartalmaznak, továbbá agyonfestett textilmaradékokkal, petpalackokkal. Mindez hatalmas környezetszennyezés. Közben rákkeltő légszennyező anyagok, szilárd részecskék kerülnek ki a szabadba, amelyek belégzése sokféle egészségkárosodást okoz. A zöldhulladék égetése során, ha nincs benne vegyszermaradék, rákkeltő anyag ugyan nem kerül a környezetbe, de mivel tökéletlen égésről van szó, a szén-monoxid mellett itt is rengeteg szilárd részecske szabadul föl. Országos rendelet értelmében gyakorlatilag tilos a zöldhulladék égetése, viszont az önkormányzatok szabályozhatják másként. Gyöngyösön sokáig nem volt szabad égetni, jelenleg április és október hónapokban hetente két alkalommal engedélyezett, de csak olyan külterületi telkeken, ahol nincs szervezett hulladékszállítás – részletezte dr. Szemes Paula.

A szakember kiemelte, hogy egy városban annál nagyobb a porszennyezés, minél nagyobb területét fedi szilárd burkolat. 

– Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy Gyöngyösön mindenki szinte mindent le akar burkolni. Legyen az az udvar, a kapubehajtó, vagy akár a ház előtti közterület egy része, hogy napközben ne kelljen minden alkalommal beállni az autóval az udvarba. Hihetetlen mértékben fogynak Gyöngyösön a zöldterületek. Sokan vannak azok között, akik ki akarják vágatni a közterületen álló fájukat, és meg is kapják a hozzájárulást az önkormányzattól, a kötelező pótlás ellenére sem ültetnek helyette másikat. A gépjárműforgalom szintén komoly forrása a porszennyezésnek. Gyöngyös viszonylag kis város, az egyik végétől a másikig egy félóra alatt el lehet baktatni. Ennek ellenére sokan talán még az üzletbe is beállnának autóval a kényelmük érdekében – folytatta dr. Szemes Paula. 

A csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban teljes szemléletváltozásra van szükség, hangsúlyozta a szakember. 

– A klímaváltozás arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elvezetni, hanem helyben tartani kell a csapadékot. Ahol lehull, ott szivárogjon be a talajba. Egyrészt a megfelelő vízháztartás nagyon fontos az ivóvízbázis és a felszín alatti víz utánpótlásával. Másrészt, és erre kevesen gondolnak, az épületek, az úttest, a szilárd burkolat állaga nagyban függ a vízháztartástól. A gyöngyösiek biztos észrevették, a tavalyi aszályos nyár oda vezetett, hogy a városban rengeteg járda és úttest meg van repedve, sőt, a repedések szemlátomást növekszenek. Ez is valamennyire visszatartható lenne, ha nem vezetnénk el a csapadékvizet. Aki az ingatlanon belül le is burkolja az udvarát, bejáratát, használjon vízáteresztő burkolatot. Tény, hogy drágább, mint a normál, de a saját ingatlanának állagát, azaz a saját vagyonát is védi ezzel. A locsoláshoz érdemes víztározót építeni, kialakítani a kerttel rendelkezőknek. Jogszabály szerint ugyanis, a lehulló csapadékvíz annak a tulajdona, akinek a területére lehullott. Ennek felhasználásával csökken az ivóvízfogyasztás és annak díja is, másrészt az esővíz értékesebb a locsoláshoz a vezetékesnél – összegezte dr. Szemes Paula.