Nagypincétől a zászlódombig felújították az egri várat

Mint ahogy arról már beszámoltunk, befejeződött Az Egri vár és erődrendszer turisztikai célú fejlesztése című projekt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében számos ponton visszanyerte régi szépségét az elmúlt több mint 6 évben, s emellett pedig új funkciókkal is gazdagodott annak érdekében, hogy minél inkább megfeleljen a mai kor turisztikai igényeinek. A felújításról szóló részletes kiadvány szerint számolunk be.

Dr. Ringert Csaba a Dóbó István Vármúzeum igazgatója a keddi projektzáró eseményen elmondta, a várak és a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra fellegvárai voltak. Fontos cél volt tehát, hogy a fizikai felújítás mellett szellemi rehabilitáció is megvalósuljon. A beruházásnak köszönhetően olyan közösségi és kulturális terek jöttek létre, amelyek különböző művészeti ágakat felölelő programokat is kínálnak a látogatóknak.

A felújításról szóló kiadvány szerint megújult a déli várfeljáró, amely a vár legforgalmasabb útja, a turista forgalmon túlmenően jelentős városi forgalom is terheli. Az 1950-es években elkészült burkolat korábban számos helyen balesetveszélyes volt. A burkoló kövek nagy része elmozdult, kibillent. A kövek közötti mély hézagok, valamint a lejtős felszínű lépcső fellépői is nehezítették a forgalmat. A balesetveszély elhárítása érdekében a baloldali lépcsős járdasor járó felületeit újraépítették. A korábbinál biztonságosabb és kényelmesebb lépcsőfokok kialakításával, víznyelőkkel, új kőkiosztással, a kövek síkba igazításával, a hiányzó részek pótlásával, a sérült elemek cseréjével és újrahézagolással olyan felújított feljáró került átadásra, ami kényelmesebbé és biztonságosabbá tette a látogatóforgalmat. Ezt szolgálta a lépcsősort kísérő fal és fogódzók megújítása is. A műemlékvédelmi szempontok miatt megtartott kőburkolatban kialakítottak egy olyan, felületében jobban elsimított, magasabban fugázott sáv, ahol a gyermekkocsival érkező vendégek számára a feljutás jelentősen könnyebbé vált.

A látogatók jó része a város felől, a déli várkapun keresztül érkezik, s a projekt megkezdése előtt az innen érkező vendégeket egy fából készült, könnyűszerkezetes pavilon fogadta, ahol mindössze két pénztári ablakon keresztül folyt a jegyértékesítés. A csekély pénztári kapacitás a turisztikai főidényben, illetve nagyobb rendezvények alkalmával nem bizonyult elégségesnek, így a látogatóknak - az időjárási körülményeknek kitéve - gyakorta várakozniuk kellett a beléptetésre. A beruházással elkészült új fogadóépület szerepéhez illő hangsúlyt kapott. Illeszkedik a meglévő várfalakhoz, teteje a mögötte lévő várfalszakasszal került egy síkba. Így a város felől takarásban van. Az üveghomlokzaton clhelyezkedő ajtók nagy felületen nyithatók, de látványuk nem karakteres. A megközelítést a feljáró rézsűjc felől kényelmes tereplépcsők segítik. Az épület előtt cserjékből, örökzöldekből kialakított kertrész fogadja a látogatókat. A látogatók nagyméretű, többfunkciós, klimatizált, fedett térbe érkeznek. Itt egyszerre négy ablaknál van lehetőségük jegyvásárlásra, illetve információ beszerzésére. Ez utóbbit fali kivetítő és szóróanyagok segítik, de már itt lehetőség nyílik kiadványok vásárlására. A fogadótér baloldalon egy üvegfalas folyosóban folytatódik, ahonnan női, férfi és akadálymentes mosdó nyílik.

A Varkoch-kapu az 1542 és 1594 közötti időszak építkezései után nyerte el végleges formáját. A vár ostromait rendre túlélte, de az idő pusztításával szemben védtelennek bizonyult. A leromlott állagú, omladozó kapubástyát 1806-ban elbontották. Az 1970-es években meginduló rekonstrukció csak egy erősen csonkolt állapotot állított helyre, a falak átlagmagassága ekkor még nem volt több, mint három méter. A töredékesen visszaépített falak nem voltak képesek megidézni az egykori bástya méreteit, a projekt ezért a kaputorony teljes felépítését tűzte ki célul. A megmaradt eredeti falak felmagasításával, a torony emeleti szintjének visszaépítésével, lefedésével az újonnan megépült Varkoch-kapu immár új városképi tényezőként is megjelenik Egerben. Az újjáépített védmű 20 méteres magasságával az egri vár épületegyüttesének eddigi képét is jelentősen átformálta. A toronyra 45 fokos hajlásszögű magastető került, nyitott fedélszékkel. Ez utóbbi hatalmas, bonyolult ácsszerkezete olyan látványelem, mellyel a látogatók sehol máshol nem találkozhatnak, így a szerkezet szépségének kiemeléséhez rejtett hatásvilágítás is készült.

A helyreállított kapuközben 16. századi bútorokkal, fegyverekkel, használati tárgyakkal berendezett őrhely fogadja a várba érkezőket. A megmagasított falak tetején elkészült a kapu eredeti dongaboltozatának rekonstrukciója. Efölött pedig megépült az egykori emeleti szint, ahol a régi várleltárak alapján megtervezett ágyúállás és őrszoba kapott helyet. Ebben a térben készült el a kapu történetét és funkcióját bemutató kiállítás. A vár építése iránt érdeklődök megtekinthetnek itt egy építéstörténeti animációs filmet is. Az egykori csapóhíd működését egy impozáns nagyságú, egy négyzetméter alapterületű, egy méter magas, működőképes makett mutatja be a vendégeknek.

A Zászlódob is nagy megújuláson van túl, ez tulajdonképpen a vár délnyugati ágyúdombja s 1542-52 között épült, majd kétszázötven évig dacolt az idők viharaival, míg 1801-ben, elsöpörve az előtte lévő falszakaszt, leomlott. Részleges helyreállítása csak 1983-ban történt meg. Ekkor, eredeti magasságának mindössze negyedét felfalazva, részlegesen újraépítették. A projekt eredményeként a korábban építészeti képét tekintve jelentéktelen Zászlódomb lett az egri vár egyik legfontosabb turisztikai-attrakciós eleme. Az ágyúdomb újonnan épült multifunkcionális belső terében európai színvonalú látogatóközpont valósult meg. Itt, az előcsarnokban kapott helyet az új ajándékbolt, a vár központi információs pontja, valamint a pénztár, a szintén itt kialakított 70 férőhelyes moziteremhez. A korszerű vetítőberendezéssel, emelkedő nézőtérrel, nagyméretű vetítővászonnal ellátott moziban egy olyan, a projekt keretében készített kisjátékfilmet vetítünk, ami kizárólag az Egri várban tekinthető meg.

A klimatizált látogatói központban tágas mosdóblokk, baba-mama szoba, gyermekkocsi tároló, pihenő és csomagmegőrző tér szolgálja a látogatók kényelmét. Az üzemeltetést végző személyzet munkáját szolgálati öltöző, mosdó és teakonyha segíti. A látogatói terektől ugyan teljesen elkülönülve, de szintén itt kapott helyet a vár áramellátását biztosító trafóház, és az elektromos elosztó központ. Az újjáépített Zászlódomb ma közel 3 méterrel magasabb a korábbi állapotnál, így a tetején kialakított parkosított kilátóteraszról páratlan panoráma nyílik Egerre.

Az Egri vár ma Cipóosztóháznak nevezett épülete a 16-18. században, mint konyha, sütőház és élelmiszer raktár működött. Az épületet, ahogy a várban sok más építményt, a 19. század elején elbontották. Az 1970-es évek helyreállításai során a földszint alaprajzát új építésű mű-romfalakkal jelezték. A projekt ezekre építve alakított ki egy olyan földszintes védőépületet, amelyben az egykor itt állt cipóosztó-terem, sütőház és konyha használata ismertethető meg a látogatókkal. A megerősített 20. századi, romjellegű falakon új, teljes egészében faszerkezetű, fedett-nyitott szín épült, függőlegesen sürün lamellázott homlokzattal, aszimmetrikus nyeregtetővel, cserépfedéssel. Az új védőépület lett a tulajdonképpeni Cipóosztóház", ahol kialakították a cipóosztó termet. A helyiség egyszerű, de korhű bútorokkal, konyhai eszközökkel, edényekkel berendezve idézi fel az épület egykori élelmezési funkcióját. A sütőház feladata a koraújkori pékség működésének bemutatása. Ennek szemléltetését nagymértékben megkönnyíti, hogy az egyik elpusztult kemence helyén, a projekt keretében megépült egy új, kéménynyel ellátott, működésképes kemence. Miután minden, a kenyér sütéséhez szükséges eszköz is beszerzésre került, a feltételek adottak ahhoz, hogy a múzeum munkatársai múzeumi óra, vagy élő interpretáció keretében bemutassák a látogatóknak a kenyér elkészítésének fogásait. Az előkészítő konyha, a cipóosztóház északi végében egy modern gépekkel felszerelt a kenyérsütéshez szükséges alapanyagok tárolásához és előkészítéséhez. A jelentős alapterületű új fedett tér, amiből a várban eddig kevés voltmúzeumpedagógiai, közösségi és pihenő térként szolgálja a vármúzeum látogatóit.

A 14-15. században épült Nagy-pincét az 1970-es évek régészeti ásatásai szabadították ki a törmelék alól. A szintén ekkor meginduló rekonstrukció a pince boltozatát vasbeton részekkel kiegészítve állította helyre. Az ekkor még fedetlenül, és megfelelő vízelvezetés nélkül maradt pince erőteljesen vizesedett. A projekt keretében lezajló felújítás erre, a műemléki épületegyüttes állagát erőteljesen veszélyeztető problémára talált megoldást. A pince feletti Cipóosztóház lefedése biztosította a megfelelő csapadékvédelmet. Míg az előtte lerakott új kőburkolat, valamint a víznyelők a csapadék teljes elvezetéséről gondoskodtak. Felújították a pincébe vezető gádor épület. A korábbi, hőszigetelés szempontjából elavult üvegportál helyére acélpántolt, tömör faajtó került. A részben felújított lépcsősoron való lejutást új kapaszkodók beépítése segíti. A pince teljes járófelülete az átszellőztetést jobban elősegítő új térburkolatot kapott. A korszerűsített, modern világítás nagymértékben hozzájárult az itt létrehozott, a koraújkori jogszolgáltatást és bör tönviszonyokat bemutató kiállítás sikeréhez.