Minden, amit a Neumann ügyéről tudni kell - tiszta vizet öntött a pohárba az igazgató

Rengeteg hír keringett az elmúlt hetekben Eger lila iskolájával kapcsolatban, hogy egyházi fenntartású lesz-e, és sajtótájékoztatók követték egymást. 

Először sem az iskola, sem az egyházmegye részéről nem érkezett megerősítés az egyházi átvételről, azt ígérték, amint lesznek konkrét információk, tájékoztatást adnak róla. 

Időközben sajtótájékoztatókat tartottak, többek között Mirkóczki Zita önkormányzati képviselő (MSZP, A városért) és Domán Dániel, az Egriek Szövetsége Egyesület elnöke is megszólaltak a témával kapcsolatban, valamit a polgármester, Mirkóczki Ádám is elmondta, hogyan szeretne segíteni a Neumannon. 

Most dr. Sipos Mihály, a Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium igazgatójával beszélgettünk az elmúlt hetek történéseiről, és tiszta vizet öntött a pohárba. Elmondta portálunknak, milyen történések voltak nemrégiben az iskola életében, hogyan érintette mindez a szülőket és a tanárokat, és természetesen kiderült, hogyan fog működni az iskola a jövőben, s milyen terveik vannak. 

Először is azt tisztázta dr. Sipos Mihály, hogy bár keringtek erre vonatkozó hírek, de teljesen hamis az az állítás, hogy ő felajánlotta a Neumannt az egyháznak. 

Portálunkkal megosztotta, mi történt valójában, mi áll az elmúlt hetek történéseinek hátterében, mi az igazság - ami nem minden esetben egyezik meg a különböző megnyilvánulásokkal, amikben ő részt sem vett, és természetesen elárulta, milyen formában működik tovább az iskola a jövőben.

Mint mondta, nem csak ők, de más iskolák, államiak, egyháziak és bizonyos alapítványiak is küzdenek működtetési gondokkal. 

– Vannak alapítványi iskolák, akik a pénzügyi nehézségeket nem hárítják át a szülőkre. Ilyen a mi iskolánk is. Budapesten havonta kérnek 150 ezer forintos alapítványi támogatást, s írnak elő fizetési kötelezettséget, míg ez az egri Neumann esetében az elmúlt időszakban és jelenleg 15 ezer forint. Mi most sem szeretnénk fővárosi, elrugaszkodott összegeket elkérni, hiszen ez az iskola - több ilyen intézménnyel ellentétben - úgy alakult át alapítványi iskolává, hogy nekünk volt egy pedagógia programunk, melyet 1992-ben alkottunk meg. Erről kiderült, hogy igazán hatékonyan akkor tudjuk alkalmazni, működtetni, ha önállóságot kapunk, és kiderült, másfajta döntési mechanizmusra van szükség, mint amit egy önkormányzati rendszerben tudnak biztosítani. 1993-ban törvényi lehetőség adódott arra, hogy az iskolánk alapítványi formában működjön, és közgyűlési konszenzus döntött arról, hogy ez megvalósulhat – kezdte mesélni az igazgató. 

Úgy fogalmazott, egy sötétbe ugrás volt ez a döntés, nem volt példa ilyenre az országban, de úgy gondolja, 31 év alatt jócskán bebizonyították, hogy jó döntés született szakmai és infrastrukturális szemszögből nézve is. 

Két tanítási nyelvű képzést, hatosztályos gimnáziumot indítottak, lettek nyelvi előkészítős osztályaik, támogatják a hátrányos helyzetű diákokat, s még hosszasan lehetne sorolni azokat a képzéseket, melyeket a lila iskola biztosított a tanulói számára ebben a 31 évben. Mindezeket egy önkormányzati rendszerben képtelenség lett volna véghez vinni olyan rövid idő alatt, mint ahogy azt tették. 

– Büszke vagyok rá, hogy mindezeket csúcsra vittük. Törekvéseink eredménye abban is látszik, hogy iskolánk falai közül évente átlagosan 200 diák kerül be a felsőoktatásba, s kiválóan megállják a helyüket az életben. Ami pedig az infrastruktúrát illeti, annak idején az alapítványunk megkapta az iskola épületét a várostól, ezt követően pedig 31 év alatt milliárdos értékben növeltük és óvtuk meg ezt a vagyont. Csak az elmúlt 8 évben több száz millió forintot költöttünk az épületeink állagának rendbetételére, karbantartásra és felújításokra – sorolta. 

Szavaiból kiderült, 2010-től következtek be változások az állam finanszírozási gyakorlatában. Az alapítványi formában működő intézmények kapnak az államtól egy bizonyos összegű bértömeget, de nem adnak pénzt például a nem pedagógus dolgozók, ám nagyon hasznos és nélkülözhetetlen munkát végzők bérére, továbbá az épület fenntartására és a rezsi költségekre sem, melyek sokat emelkedtek az elmúlt időszakban, s apasztották az intézmény tartalékait.

A Neumann, miután alapítványi iskola lett, kialakítottak egy 360 férőhelyes kollégiumi hálózatot. Az államtól érkező kollégiumi támogatás viszont nem elegendő. Mindezek ellenére, ahogy azt dr. Sipos Mihály a Heol-nak elmondta, egészen mostanáig mindezek miatt nem voltak nagy gondjaik, ugyanis a programjaikat ismertetése után elismerték a Neumannban folyó munkát, és bár évről-évre csökkenő mértékben, de kiegészítő támogatást kaptak az állam részéről. 2011-ben még 200 milliós nagyságrendben, majd 2023-ban már csak 81 millió forintos támogatást  kaptak. Aztán ennek a tanévnek az októberében megtudták a köznevelésért felelős államtitkártól, hogy az idén nem kapnak semmit. 

– Nyilvánvalóan, az elmúlt évekből kiindulva ez nem volt egy tervezhető bevételkiesés. A megemelkedő rezsiköltséggel együtt ez egy tőrdöfés volt számunkra. Ekkor indult el az egyházakkal kapcsolatos vonal. Az államtitkár már az elmúlt év februárjában javaslatot tett a kuratóriumi elnöknél, egy esetleges, egyházzal kapcsolatos fenntartóváltásra vonatkozóan,  de akkor ezzel nem foglalkoztunk. Továbbra sem tartom jónak, hogy az állam egy ilyen iskolánál csökkenti le a támogatást, ahol messze nincs olyan anyagi elvárás a szülők felé, mint például egy fővárosi iskolában. Így hát utánajártam a dolgoknak, felmértem a lehetőségeket. Kikértem a katolikus egyházi vezetők véleményét, de hangsúlyozom, nem felajánlottam az iskolát, hanem érdeklődtem, hogy nyitottak-e egy esetleges befogadásra, és ha igen, milyen feltételekkel – húzta alá az igazgató. 

Fontos volt számukra, hogy megtarthassák a sajátos pedagógia programjukat, s megmaradjanak a munkahelyek. Mindezektől a főegyházmegyei illetékesek nem zárkóztak el. 

– Érsek atyával is egyeztettem, köszönettel tartozom neki is, hogy kifejezte nyitottságát. Ezek után nagyon fontos volt, hogy hogyan vélekednek erről a szülők és a pedagógusközösség. 102 pedagógusból öten mondták azt, hogy ők nem tudják vállalni az esetleges egyházi átalakulást. A többiek azt mondták, ha minden kötél szakad, akkor vállalják, de kérték, hogy mindent tegyünk meg azért, hogy alapítványi formában tudjunk működni, megőrizve iskolánk szellemiségét. A szülőket is megkérdeztük. Elmondtuk nekik, hogy egy egyházi átalakulásnál nincs alapítványi hozzájárulás, fizetési kötelezettség. A szülőknél is megtörtént a véleményalkotás, körülbelül fele-fele arányban született meg az eredmény. A fele nem támogatta, a másik fele támogatta, de jelentős arányban megjegyezték, hogy csak a pénz miatt. Ennek eredményeként állt meg a folyamat, és döntöttük el, hogy maradunk az alapítványi formánál – részletezte. 

Az igazgató kitért rá, felelősséggel akkor lehet működtetni egy intézményt, ha több évre biztosítani tudják a működést. 

A szülőkkel is egyeztetniük kellett ezzel kapcsolatban. A jelenlegi 15 ezer forintos havi alapítványi támogatást vállalható mértékig szeretnék megemelni – ugyanis, ha minden költséget áthárítanának, 60 ezer forint is lehetne a tandíj, de ez túl magas, vállalhatatlan – így jelenleg maximum 25 ezres összeg merült fel, ezzel kapcsolatban további lépések áprilisban-májusban lesznek, addig marad a jelenlegi 15 ezres összeg. Mindent megtesznek, hogy még a 25 ezer forintot is csökkenthessék. A szülők elsöprő többsége azt mondta, vállalja a többletet. 

Arra számítanak, az állam mégsem zárkózik el a támogatástól, s ígéretes tárgyalásokat folytatnak bankokkal, vállalkozásokkal, és Mirkóczki Ádámmal, Eger polgármesterével is folyik az egyeztetés. 

Az igazgató elmondta, nagyon megható, hogy egykori diákjaik közül ezrével jelezték, hogy támogatni fogják az iskolát, mert úgy fogalmaztak, rengeteget kaptak az intézményről, s most rajtuk a sor, hogy segítsenek. 

– Úgy gondolom, és nagyon bízunk benne, hogy meg tudjuk teremteni, hogy az iskolánk nyugodt körülmények között folytathassa működését, s ezért mindent megteszünk. Nincs szó a fenntartóváltásról, és vállalhatatlan összegű alapítványi támogatást sem kell vállalniuk a szülőknek. A legrosszabbkor jött a sok pletyka, hiszen beiskolázási időszak van, de bízom benne, hogy sikerült tisztázni a dolgokat, és sem a szülőket, sem a leendő diákjainkat nem tántorítják el a pletykák, és a tényekre alapozva minket választanak, a jelenlegi diákjaink pedig kitartanak mellettünk – hangsúlyozta. 

Dr. Sipos Mihály reagált az egri polgármester felajánlására a Kistályai úti épületre vonatkozóan. Úgy fogalmazott, segítőkész volt Mirkóczki Ádám, amikor felajánlotta az ingatlant. Több képviselő is hangoztatta, hogy segít az iskolán, azonban az igazgató elmondta, egyikükkel sem tárgyalt, csak a polgármesterrel. 

– Mirkóczki Ádámnak elmondtam, írásban is megerősítettem, hogy megvizsgáljuk a lehetőséget. Jövő héten meg is tekintjük az épületet. Számba kell vennünk több mindent, meg kell vizsgálnunk a lehetőségeket, s kértem a polgármestert, legyen támogató ebben. Ezért is volt furcsa számomra a válasza, és a csütörtöki sajtótájékoztatója. Meg kell vizsgálnunk, hogy az épület alkalmas-e kollégiumnak, s erre rendkívül szigorú feltételek vannak. Száztíz férőhelyes a Kistályai úti épület, de 150 diákot kellene ott elhelyezni, ki kellene alakítani tanulószobát, számítógépes termet, mindehhez pedig látnunk kell az épületet. Nem volt meggyőző, amit az étkezési lehetőségek biztosításáról mondott a polgármester, s hogy tudunk-e biztosítani ott sportolási lehetőséget. Alaposan meg kell tehát vizsgálnunk a lehetőségeket, mielőtt dönteni tudunk, s még nincs is lezárva ez az ügy – zárta gondolatait dr. Sipos Mihály.