Sirokban egyre több szülő gondolja úgy, hogy helyben járatja iskolába gyermekeit

Sirokban a napokban meghívták az Országh Kristóf Általános Iskolába a nagycsoportos óvodások szüleit egy ismerkedő, bemutatkozó, kötetlen beszélgetésre, ami rendkívül jó hangulatban zajlott. Egy helyi szülő kezdeményezte, hogy beiskolázás előtt a szülőtársak alaposabban tájékozódjanak az iskoláról, s aki teheti, és elégedett az ott tapasztaltakkal, az lehetőleg válassza a lakóhely szerinti intézményt. Az előző években sokan döntöttek úgy, hogy Egerbe íratják be a kicsiket, annak ellenére, hogy helyben is jó színvonalú oktatás zajlik, kiváló pedagógusokkal.

A Várhelyi családban is döntés előtt állnak a szülők, hova írassák be kisfiukat szeptembertől. Az édesanya azt mondja, az elmúlt egy évben kezdtek el komolyan gondolkozni azon, melyik oktatási intézménybe vinnék legszívesebben gyermeküket. Sirokban minden adott: van bölcsőde, óvoda és általános iskola is. Az első kettőnek jó híre van, a tapasztalatok is nagyon jók, szinte minden helyi gyermek ezekbe az intézményekbe jár. Azonban amint elballagnak a siroki gyerekek az oviból, az a tendencia, hogy a helyi iskola nem kap esélyt a nagy többségtől: akit csak lehet, elvisznek Egerbe vagy Parádra. 

- fogalmaz Eszter. 

- Látjuk szülőtársainkat, akik korán reggel indulnak, kocsiba ülnek és szállítják a gyerekeket Egerbe, hogy onnan aztán üres autóval jöjjenek vissza, hiszen nem mindenki dolgozik a megyeszékhelyen. Buszra persze nem ültetik még a gyerekeket, mert ahhoz kicsik, hogy egyedül közlekedjenek.

Ahhoz nem kicsik, hogy teljesen idegen környezetben, idegen iskolatársak közt kezdjék alapfokú tanulmányaikat? - teszi fel a kérdést. - Aztán délután ugyanez a kör: sok-sok logisztika árán beautóznak Egerbe, összeszedik a gyerekek, majd este 5 és 6 óra között hazaérnek… ezután mire van még idő? Semmire. Vacsora, fürdés és zuhanás az ágyba, hogy korán reggel kezdődjön minden elölről. A mi időnkben szinte mindenki oda járhatott iskolába, ahol élt és nem kellett aggódni a szüleinknek azon, hogyan és mikor érünk haza. Mindenki hazatalált egyedül is. Ez most is adott lenne. 

Én Egerben dolgozom, autóval járok: napi egy órám megy el arra, hogy beérjek, majd hazaérjek. Ez is fárasztó. A nem Egerben dolgozó szülők ezt dupla annyiszor teszik meg a gyerekek miatt naponta. Meglátásom szerint ez senkinek nem jó, főleg nem egy 6 éves gyereknek, akinek még minden nagyon új az első osztályban.

A siroki oviban jelen pillanatban 18-19 olyan gyerek van, akik iskolába mehetnének szeptembertől. Egy önálló osztály indításához pedig minimum 14 gyermek szükséges; az sem utolsó információ, hogy például a sajátos nevelési igényűek kettőnek számítanak a létszámban.

Ezeket a tényezőket mérlegelve megkerestük karácsony előtt az érintett szülőket, hogy gondolkozzanak el ezen: adjunk egy esélyt a siroki iskolának, hogy a mi gyerekeink ovi után is együtt, egy közösségben maradhassanak. Harmadik vagy negyedik osztály után valószínűleg úgyis mindenki Egerbe kerül, de mégis nagyobbak és önállóbbak lennének már addigra.

Felkerestük hát a siroki Országh Kristóf Általános Iskola igazgatónőjét is, engedjék meg, hogy bemehessünk a suliba szétnézni, beszélhessünk a jelenleg oda járó gyerekek szüleivel és természetesen a pedagógusokkal. Azonnal pozitív fogadtatásban volt mindenki részéről, nagyon örültek a kezdeményezésnek, mivel eddig ha a tanári karból jöttek a szülőkhöz, többnyire elutasítóak voltak velük. Meg is beszéltünk egy időpontot, amiről minden érintettet értesítettünk és nagy reményekkel vártuk a dátumot. Ehhez képest csak négy gyermek hozzátartozói voltunk jelen… pedig ez még csak egy kötetlen beszélgetés volt. Azt tudom mondani, hogy érdemes volt elmenni, mert meggyőző volt, amit láttunk: felújított iskolaépülete van az alsósoknak, külön ebédlővel és vizes blokkal. A tantermek felszereltek, a pedagógusok elhivatottak és kedvesek. S, ami leginkább mellette szól, hogy Sirokban van, ahol mindannyian élünk. A szerencsésebbeknek itt élnek a nagyszülők is, vagy valamelyik közeli településen.

Megbeszéltük, hogy találkozunk még, hiszen van még egy kis időnk a jelentkezésig. Lesz nyílt nap február 14-én, de ígéretet kaptunk arra is, hogy bárki bármikor bemehet, ha szét szeretne nézni, ha vannak kérdései, ha bizonytalan. 

Ez a kezdeményezés pedig több szempontból hasznos: hasznos lehet nekünk, szülőknek és gyerekeknek; hasznára válhat természetesen az iskolának és magának a településnek is, ha van egy jól működő iskolája. Akik meggyőzhetetlennek tűnnek, arra hivatkoznak, hogy itt Sirokban nincs annyi lehetősége a gyerekeknek, mint Egerben. A siroki oktatás minősége nem olyan jó, mint Egerben… – ezekkel a felvetésekkel azért nem tudunk egyetérteni, mert ők is ugyanúgy nem ismerik a siroki iskolát, mint mi, nincs saját tapasztalatunk, maximum hallottak ezt-azt. Az állami iskolákban mindenhol ugyanazt tanítják, hiszen van egy alaptanterv, ami szerint haladni kell. Egy elhivatott pedagógusnak pedig még plusz motivációt is adna a meglévőn felül, ha jó képességű fiatalokat taníthat. A plusz órák szükségességéről lehetne újabb vitákat indítani, hogy mennyire terhelhető még egy-egy ilyen korú gyermek. A meglátásunk az, hogy már most, oviban is elvisszük őket külön órákra, uszodába, képzésekre, ha jónak gondoljuk és lehetőségünk is van rá. Ez általános iskola alsó tagozatban is működhetne ugyanígy. Mindenki a legjobbat akarja a saját gyermekének, ez nem kétséges. Nagyon reménykedünk abban, hogy a bizonytalanok is adnak egy esélyt a siroki intézménynek, és nem lesznek elutasítóak. Akkor talán mi lehetünk az a szülői közösség, akik megfordítják a jelenlegi negatív tendenciát és újra lehet egy jó iskolája Siroknak, ami az utánunk következőknek is csak hasznára válhatna - zárta gondolatait.