Hagyományőrző alkotónap a roma múltról

Hagyományőrző alkotónapot tartott a Gyöngyösoroszi Árpád Fejedelem Általános Iskola, tájékoztatta portálunkat Pásztor Ferenc intézményvezető. Mint ottjártunkkor elmondta, az eseményt a Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ magyar nyelvű roma bázisiskolájaként, bemutató nap formájában, nyílt programként szervezték meg, így online módon másik 14 iskola is követhette a történéseket.

Pásztor Ferenc azzal kezdte, hogy kolléganői segítségével, szülők bevonásával csoportokat alkottak, így a gyerekeknek több témakörben is át tudták adni az ismereteiket. A feladatsort egy, az intézmény által kifejlesztett szakköri programnak köszönhetően állították össze. Az előző évek során a Hatvani Tankerületi Központ pályázatának segítségével megalkottak 8 olyan projektsort, amelyek egyenként 52 foglalkozást tartalmaznak a munkafolyamatok, szakkörök megszervezésétől kezdve egészen az elkészült alkotások bemutatásáig. A 8 témakört folyamatosan mutatják be a bázisintézményi programok során, és jógyakorlatként szívesen átadják másoknak is.

A hagyományőrző nap dédanyáik idejábe vezette a gyerkeket

– Legutóbb a Dédanyáink játékai elnevezésű projektet mutattuk be. Ennek a programcsoportnak a keretében a gyermekek végezhetnek kutatómunkát, ismerkedhetnek örökségeikkel, hogy ezeket csokorba szedve feldolgozhassák azokat. A hagyományoknak megfelelően elkészítik alkotásaikat. Megtanulhatják, hogy a régi időkben milyen alapvető, a ház körül található anyagokból készülhettek játékok, s ezek elkészítésekor a majdani felnőtt élet alapvető feladataira is felkészülhetnek. Ilyenek voltak a Tóth Józsefné által vezetett, szalmából, rongyból, fonalból szövés, valamint a Molnár-Soós Fruzsina irányította faragási feladatok, babák megalkotása. Rácz Viviennel játékokat, használati eszközöket festettek a gyerekek, míg Bagi Mariannal díszöveket szőttek. Az egészet, mert ezt is jól meg kell tanulni, a kisdiákok Hidasi-Nagy Mária segítségével mutatták be egy házi kiállításon – részletezte Pásztor Ferenc.

– Foglalkozásaink során a következő kulcsmondatok körül alkotunk: ki mit hallott a szüleitől, nagyszüleitől a múltról? Tudják-e a gyerekek, hogy régen milyen volt az élet, el tudják-e képzelni, milyen lehetett az a tévé és egyéb informatikai eszköz nélkül? Próbálják meg elképzelni, hogy esténként mit lehetett csinálni, amikor még áram sem volt a házakban Milyen játékai és honnan voltak a gyerekeknek akkor, amikor nem léteztek boltok, ahol meg lehetett volna venni? Képzeljék el a világot 50, 70, 100 évvel ezelőtt, milyennek látják az utcát, a házat, annak berendezését, a felnőtteket, gyerekeket? Mivel foglalkoztak szabadidejükben az emberek, mivel játszhattak a gyerekek? Mindezekkel az a célunk, hogy a tanulók megtanulják elkészíteni és használni a régi idők egyszerű, de szórakoztató játékait, miközben kreativitásukat és kézügyességüket is fejlesztik. A foglalkozás során csodálkozzanak rá arra, hogy természetes anyagokból hogyan készíthetnek hagyományos népi játékokat, például kukoricacsuhé- vagy dióbabát, asztali focit, nyakéket, terítőt, dísztárgyakat – sorolta Pásztor Ferenc.

Az igazgató rámutatott a projekt fontosságára az életre nevelésben. Mint kiemelte, a gyerekek megtanulják a munka megszervezését, az előkészítési folyamatokat, a használati eszközök, anyagok beszerzését, az eszköz- és anyaghasználatot, a munka utáni feladatokat, a használhatóságra törekvést.