Mutatjuk, miért, mikortól, mennyi zsebpénzt érdemes adni gyerekeinknek

Egy bizonyos életkortól valamimennyi zsebpénzt adni kell, legalábbis érdemes a gyerekünknek. A kérdés az, mennyit, mikortól, és hogyan? Pénzügyileg tudatos felnőtt csak akkor lesz belőle, ha mi, szülők is a felelősségre és a beosztásra sarkalljuk. 

Számos internetes oldalt végigböngésztünk a témakörben, a leghasznosabbnak a megtakarítás gyerekeknek oldalt találtuk. A legfontosabb állításokat emeltük ki. 

Az írásban korcsoportokra bontva vizsgálták meg meg a zsebpénz alkalmazásának legmegfelelőbb módjait, és konkrét ötleteket is hoztak a pénzügyi nevelésre.

Állítják, minél fiatalabb korban sajátítunk el egy tudást, annál inkább beépül képességeink közé. Nincs ez másképp a pénz kezelésének kérdéskörében sem, márpedig alighanem ez az egyik legfontosabb ismeret, amelyet gyermekeink számára át kell adnunk.

A zsebpénz segítségével gyermekünk valóban idejekorán elkezdi a pénz értékének, helyes kezelésének, mibenlétének a megismerését. Gondoljunk csak arra a legkisebbek számára korántsem egyértelmű tényre, hogy ha a pénzt elköltjük, a következő összeg érkezéséig már semmit nem tudunk megvenni. Amíg a gyermek csak bennünket lát vásárolni, addig ezzel maximum csak felszínesen találkozik. Nem is beszélve a bankkártyás vásárlásról, amely teljesen misztikus lehet egy kisgyermek számára. A zsebpénz tehát kifejezetten alkalmas arra, hogy a pénz természetét megértessük a gyerekekkel. Emellett azonban elengedhetetlen a szülői példamutatás is. Ha gyermekünk látja, amint épp költségvetést készítünk, vagy tanúja annak, hogy több üzletet végigjárunk az olcsóbb terméket keresve, akkor mindezek mintául szolgálnak számára.

A pénzügyi tudatosság fejlesztésében a zsebpénz is segíthet. Ugyanígy rendkívül fontos a valós szükségletek megértetése is: gyermekeinkre ömlenek a reklámok, amelyek sokszor túlzó üzeneteket hordoznak, vagy nélkülözhetetlennek mutatják be az adott termék megvásárlását. Ilyenkor fontos megértetnünk a kicsivel, hogy van már egy szinte ugyanolyan termék otthon, vagy egyáltalán nincs is rá szükségünk.

Ha ezeket megtesszük, olyan mintát közvetítünk számára, amely a későbbiekben elősegíti majd helyes gazdálkodását. Megmutatjuk, hogy fontos a valós igények felmérése, a vágyak közötti válogatás, a takarékoskodás és az előre tervezés. Ám ekkor még csak elméletben tanulja meg, hogyan érdemes a pénzzel bánni. De gyakorlatban ezt csak tapasztalati úton, a zsebpénz segítségével tudja majd elsajátítani.

Zsebpénzt többféle módon is adhatunk gyermekünknek: rendszeresen, feltételek nélküli juttatásként, rendszeresen, ám bizonyos feltételek teljesítéséhez kötve, illetve alkalmanként, elvégzett feladatokért, elért eredményekért cserébe.

A zsebpénzt megtoldhatjunk további kisebb összegekkel, egy-egy házimunka vagy jó érdemjegy elismeréseképpen, jutalomként.
Hogy melyik módszer a célravezetőbb, azt anyagi lehetőségeink mellett világnézetünk, illetve a gyermekünk személyisége határozza meg. A rendszeres zsebpénzzel könnyebben beépülnek a pénzzel kapcsolatos tudnivalók, hiszen hamarabb összegyűlik egy-egy vágyott tárgyra való összeg, és a bevételek-kiadások rendszere is jobban nyomon követhető. Az alkalmanként, házimunkáért vagy jó érdemjegyért cserébe adott összeg viszont jó motiváció az olyan gyermekek számára, akik hajlamosak elfecsérelni idejüket, energiájukat a szülők által haszontalannak tartott tevékenységekkel.

Itt merül fel a kérdés is, hogy nem káros-e, ha pénzzel jutalmazzuk a házimunkát vagy a tanulást, hiszen akkor nem önmagáért, saját fejlődéséért és jövőjéért tanul, illetve a közös munkában való részvételt is anyagi érdekek hajtják.

Ám a gyermekeknek a jövő nagyon is ködös fogalom, a távoli időbe kihelyezett jutalom nem igazán értelmezhető számukra. Tehát azzal nem célravezető érvelni számukra, hogy mindezt megtanulva később jobb munkahelyre, biztosabb megélhetésre számíthat majd. Arról nem is beszélve, hogy csak kamaszkorban válik igazán fontossá az önfejlesztés is. A szülőknek nyújtott segítségért, vagy az eredményekért kapott zsebpénz azonban a befektetések megtérülésére tanítja a kicsiket. Természetesen fontos, hogy legyenek „ingyen” elvárt házimunkák és tanulmányi feladatok is, ám ha az elvárton felül teljesít, nyugodtan jutalmazhatjuk pénzbeli összeggel is.

De vajon mekkorával? Hány éves kortól? Milyen szabályokat érdemes lefektetni, ha úgy döntünk, hogy bevezetjük a zsebpénzt? A továbbiakban ezeket a kérdéseket járjuk körül, és néhány konkrét ötlettel is segítünk, hogy a lehető leghatékonyabban elérjük azt a célt, amelyet a zsebpénz a leginkább szolgál: a pénzügyi tudatosságra való nevelést.

Mire érdemes odafigyelni?

Mint minden tanulási eszköz, a zsebpénz is akkor lesz hatékony, ha következetesen betartjuk a használatával kapcsolatos szabályokat, és olyan megoldásokkal színesítjük, amelyek segítik az ismeretek elsajátítását. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze annak érdekében, hogy elkerülhessük a buktatókat, és valóban elérjük célunkat, a tudatos pénzügyi gondolkodás kialakítását.

Alakítsuk ki a rendszert!

A zsebpénz bevezetése előtt beszéljük meg a gyermekkel, hogy pontosan mennyi pénzt fog kapni, milyen időközönként. Mondjuk el a célunkat is: nem csupán a vágyott termékekre való gyűjtés érdekében adunk zsebpénzt, hanem azért is, mert tanítani szeretnénk a pénzügyi gazdálkodásra.

Legyen pontos az időzítés!

A zsebpénzt mindig ugyanabban az időben adjuk oda. A leghatékonyabb, ha kisebb korban heti, iskolás korban havi rendszerességgel adunk zsebpénzt. Az extra zsebpénzt pedig alkalmanként, egy-egy pluszban elvégzett házimunkáért vagy különösen jó iskolai eredményekért kapja a gyermek.

Határozzuk meg az elvárt feladatokat!

Pontosan fektessük le az elvárásokat: melyik házimunkát kell ellenszolgáltatás nélkül elvégeznie, és mi számít plusznak. Ha feladatokhoz kötjük a zsebpénzt, ezeknek is szabjunk időhatárt! Például ha vasárnap kapja a zsebpénzt, szombat estig végeznie kell a feladatokkal. Tisztázzuk a plusz feladatok kérdését is: milyen extra munkáért vagy tanulmányi eredményekért számíthat juttatásra. Írjunk akár listát ezekről, és tegyük a hűtőre!

Fektessünk le szabályokat a költéssel kapcsolatban is!

Határozzuk meg, hogy mire nem költheti a pénzt. Mutassunk rá arra is, hogy a vásárlás előtt érdemes velünk is megbeszélni a leendő kiadást, hátha tudunk jobb megoldást vagy értékesebb célt ajánlani.

Hagyjuk hibázni!

Ha általunk nem tiltott, ám értéktelen dologra költi a pénzét, ne szidjuk le érte, ne akarjuk megakadályozni. Hibáznia kell ahhoz, hogy megtapasztalja döntései következményét. Ne akarjunk enyhíteni se rajta! Ha olyan kártyát vett magának, amelyről kiderült, hogy nem élvezi a vele való játékot, ne pótoljuk egy másikkal, várjuk meg, míg újra összegyűjti a szükséges összeget.

A büntetés legyen következetes!

Ha büntetni szeretnénk, csak akkor tegyük a zsebpénz megvonásával, ha az elkövetett hiba is a zsebpénzhez kapcsolódik, például általunk tiltott dologra költötte azt. Ellenkező esetben ugyanis elmossuk a saját magunk által kijelölt határokat. Ha például nem végez el bizonyos, a zsebpénzhez nem kapcsolódó feladatokat, akkor a pénz elvonása értelmezhetetlen számára. Hiszen ezeknek a feladatoknak a teljesítését egyébként sem pénzzel szoktuk honorálni.

Ne adjunk többet!

Minden esetben ragaszkodjunk az általunk meghatározott összeghez: ha egy-egy hónapban többre lenne szüksége vagy ki kell pótolni valamennyivel a megtakarítását, tegyük meg, ám számítsunk fel érte kamatot. Ezzel megtanulja, hogy az előre meghitelezés mindig pénzbe kerül.

Szabályozzuk az egyéb bevételeket is!

Az esetleges extra bevételek tekintetében is határozzuk meg a szabályokat. Előfordulhat ugyanis, hogy a rokonoktól nagyobb összeget kapnak a gyerekek. Beszéljük át, milyen értékhatárig képezhetik a zsebpénz részét, milyen mértékben kell félretenni, stb.

Beszélgessünk róla!

Folyamatosan nyújtsunk segítséget a hatékony gazdálkodás terén. Próbáljuk rávezetni, hogy milyen fontos a cél szem előtt tartása: kiragaszthatja fotón vagy lerajzolhatja a vágyott terméket. Megmutathatjuk neki a háztartási napló vezetését, később a számlakivonatok értelmezését, vagy a kiadások utólagos felmérését. Beszéljünk arról, mit tanultunk a hibákból, és ennek fényében hogyan tervezzük meg a jövőbeli költekezést.

Legyünk őszinték!

Mindig nyíltan beszéljünk a család pénzügyeiről, a vásárlásaink alatt felmerülő dilemmákról, megtakarítási, gazdálkodási gyakorlatunkról. Ne féljünk hibáinkat se beismerni – a gyermek előtt vonjuk le a tanulságokat. Hívjuk fel a figyelmét arra, ha a tapasztalat fényében már okosabban hozzuk meg a döntéseinket. Ne feledjük: a legfőbb minta mi vagyunk, így csak akkor érünk célt a zsebpénz bevezetésével, ha egyben követendő példaként is szolgálunk!

Mikortól adjunk zsebpénzt, (mennyit és) hogyan?

Akár rendszeresen, akár alkalmanként adunk zsebpénzt a gyermeknek, fontos szem előtt tartanunk, hogy minden esetben szimbolikus és a gyermek korának megfelelő összeg legyen. Ne csupán anyagi lehetőségeinket vegyük figyelembe, hanem azt is, hogy mi az, amit a gyermek fog fizetni a zsebpénzéből: adunk-e például külön iskolai büfére, vagy azt is a zsebpénzből kell fedeznie.

A zsebpénz konkrét összegét és rendszerességét a családi körülményekhez kell igazítanunk

Fontos, hogy mindig maradjunk következetesek és a zsebpénz összege a gyermekünk korának megfelelő összeg legyen. Például óvodás, kisiskolás korban elegendő néhány száz forint egy-egy alkalommal. Minden család egyedi abból a szempontból is, hogy milyen keretből gazdálkodhat, vagy hogy milyen alapvető elvárások vannak a gyermekkel szemben (például a tanulmányok vagy az otthoni segítség terén), így az alábbiak inkább csak iránymutatásul szolgálnak, a konkrét összeget és rendszerességet nyilván a családi körülményekhez kell igazítani.

Zsebpénz 4-től 7 éves korig

Külföldön már az óvodás korú gyermekek is kapnak zsebpénzt  – itthon ez még kevésbé elterjedt, pedig van létjogosultsága és haszna a 4 éves kortól kapott pár száz forintos összegeknek. Négy éves korára ugyanis a gyermek már képessé válik arra, hogy megértse: ha az összes pénzt vásárlásra fordítja, akkor nincs több a következő juttatásig. Tehát már ilyen kicsi korban megtanulhatja, hogy nem érdemes egyszerre elkölteni a rendelkezésére álló összeget. Ez pedig már jó kiindulás ahhoz, hogy elkezdje elsajátítani a gazdálkodás alapjait. Mivel ebben az életkorban az időt még nem tudják nagy távlatokban kezelni, a Megtakarítás Gyerekeknek blog szakértői szerint a heti rendszerességű néhány száz forint a legmegfelelőbb összeg zsebpénz gyanánt. Ezt fordíthatja például arra az édességre, amelyet közös vásárláskor szeretne megvenni. Ezzel adott esetben a hisztinek is elejét vehetjük, valamint megadjuk számára a lehetőséget, hogy ő maga jöjjön rá: ha mindig kis csokoládéra, cukorkára költi a pénzét, sosem gyűlik össze egy értékesebb tárgyra. 

Zsebpénz 7-től 13 éves korig

7 éves kortól talán az egyik leglényegesebb szabály a zsebpénzt illetően, hogy hagyjuk hibázni a gyereket. Kisebb korban ugyanis még észrevétlenül terelgethetjük megtakarítását vagy vásárlásait a megfelelő termékek felé. Iskolás korban azonban már nagyon is tisztában vannak azzal, ha irányítjuk a döntéseiket, és a zsebpénz nyújtotta önállóság-érzés gyorsan elillan. Természetesen előre szögezzük le, hogy mi az, amire nem költheti a pénzét (például életkorához nem illő szórakozásokra, termékekre), ezt leszámítva azonban adjunk szabad kezet a költekezéséhez. Nagy valószínűséggel többször is hibázni fog, azonban bármilyen nehéz megállni, ne akarjuk minden áron jobb belátásra bírni, netán megtiltani számára a vásárlást. Rendkívül fontos ugyanis az önállóság megtapasztalása – csak ennek birtokában fogja valóban komolyan venni zsebpénz-ügyeit, csak ekkor fogja tényleg a saját problémájának tartani annak beosztását.

Zsebpénz 14 év felett

14 éves kor felett már nagyot változik a zsebpénz kérdésköre, hiszen gyermekünk gondolkodása is érettebb, és élethelyzete is egészen más. A legtöbben már a lakóhelyüktől távolabbi, esetleg más városban lévő iskolában töltik a mindennapjaikat. Havonta 5–10.000 forint már szükséges lehet a távolság miatt, és egy saját bankkártya birtoklására is lehetőség van. Ez a szülők számára is biztonságot jelent, hiszen bármikor előfordulhat olyan helyzet – legyen az csupán egy cipőtalp-leválás –, amikor hirtelen szükség van egy nagyobb összegre, és nincs mód arra, hogy hazaugorjon készpénzért. 14 éves kortól már nyitható – legtöbb esetben díjmentesen – a gyermek számára saját bankszámla, amelyhez bankkártya is tartozik. A gyermek ugyanúgy megkapja a számlakivonatokat, sms-eket, akár a felnőttek, így pontos képet kap kiadásairól, nyomon tudja követni megtakarítása alakulását. Ez mindenképpen nagyon jó lehetőség arra, hogy növeljük pénzügyi tudatosságát, az önálló gazdálkodás felelősségteljes érzését. Még hatékonyabb pénzügyi nevelést tesznek lehetővé a megtakarítási betétszámlák, amelyeken a gyermek úgy gyűjtheti a pénzét, hogy közben bármikor hozzáférhet, ám a bankok különböző módokon ösztönzik a számlán lévő összeg gyarapítását.

A kamatokat akár havonta jóváírják, és prémium kamatot kínálnak, ha gyermekünk havi rendszerességgel fizet be például a zsebpénzéből egy adott összeget a megtakarítási számlára, és csak minimálisan vagy egyáltalán nem nyúl a megtakarításához. Van olyan betétszámla is, ahol online tervezőprogram segítségével gyermekünk beállíthatja magának a céljait, a tervezett megtakarításokat, azoknak a célokra fordított arányait és határidejüket.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)