A jogászok 45. vándorgyűlését az uniós csatlakozásunk 20. évfordulójának szentelik + fotók

A házigazda, és ebben az értelemben rendezvényszervező Egri Törvényszék nevében az elnök, dr. Sallai Tamás – aki a MJE Heves Vármegyei Szervezetének az elnöke is – köszöntötte a termet zsúfolásig megtöltő jogász közönséget. Szavaiból egyebek között kiderült az is, hogy Eger hatodik alkalommal ad otthont a vándorgyűlésnek.
A háromnapos tanácskozást dr. Trócsányi László, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, az MJE elnöke, valamint dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös elnöke, az MJE társelnöke nyitották meg.

A tanácskozás első szakmai napján az első előadó dr. Bóka János Európai uniós ügyek minisztere volt. A miniszter számos kérdést feszegetett abból a megközelításből, hogy együttműködés és öröm van, ugyanakkor vitáink is vannak, s a dolgok korántsem egyértelműek. Az előadó – sok más fontos vitatéma között – külön hangsúlyt szentelt a szuverenitás kérdéskörének, amelyet egy Bacontől vett idézettel vezetett fel. A filozófus azt írta: Salamon király trónját mindkét oldalról oroszlánok tartották. Legyenek hát oroszlánok, de oroszlánok a trón alatt! Ügyeljenek arra, hogy a szuverenitást ne akadályozzák és azzal ne szálljanak szembe!"

A miniszter szerint a kérdés az, hogyan értelmezhető ma ez a baconi gondolat és milyen jelentősége van ma az Unió működésének a szempontjából. 
- Nem a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyáról szól az üzenet az EU-ban, nem arról szól, hogy mi a törvényhozás viszonya az igazságszolgáltatással, vagy a végrehajtó hatalommal. Ha így értelmeznénk, ezek a szavak nem lennének relevánsak. Nagyon is releváns viszont, ha az igazságügyi szolgáltatás és a tagállami szuverenitás kapcsolatának leírásaként tekintünk rá – fogalmazott. 

Bóka János szerint bármely hatalmi ág csak a szuverén állam keretei között értelmezhető, legitimációjuk kizárólag az állami szuverinitásból fakad. Az alkotmányos hatalmi ágak nem a szuverenitás ellensúlyát jelentik, működésüknek nem lehet olyan felhatalmazása, célja, ami az állami szuverinitáson kívül esik. 
– Európai uniós tagságunk ezt az alapelvet nem írja felül, még csak nem is árnyalja. Pusztán hatásmechanizmusát változtatja meg a hatáskör átruházásának köszönhetően – jelentette ki. 

Az uniós ügyek minisztere szerint a tagállami bíróságok egyben európai bíróságok is. Feladatuk és felelősségük az uniós jog alkalmazása, adott esetben a tagállami jog félretételével is. De a tagállami bíróságoknak erre mandátumot nem az európai szuverenitás ad, mert az nem létezik. Még csak nem is az EU bíróságainak az ítéletei, mert annak autoritása is csak másodlagos, a szuverén tagállamok hatáskör átruházó döntéséből fakad.
– Húsz évvel ezelőtt lettünk az Európai Unió tagja. Egy olyan közösség tagja, ahová mindig vágytunk és ahová tartozunk. Az Európai Unió ígérete továbbra is lehetőség. Lehetséges, hogy együtt erősebbek legyünk, mint külön-külön és lehetséges, hogy együtt is megmaradhassunk annak, akik vagyunk. Ennek az ígéretnek a valóra váltását látom én legfontosabb feladatunknak az elkövetkező 20 évben – zárta szavait a miniszter.

A vándorgyűlés programja szerint a későbbiekben – a pénteki szekcióülésekben folyó munkát megelőzően – előadást tartott Prof. dr. Martonyi János volt külügyminiszter és dr. Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára.