Kígyót, békát kiáltottak Egercsehiben hajdan nagyszombaton

A nagyböjt végét már mindenki várta jó száz éve is. Ez olyan fontos kérdés volt, hogy 1915-ben még újságcikk is foglalkozott vele, ugyanis az egyház lazított a szabályokon. 

"Az idei évre kiadott böjti rendeletben figyelemreméltó újítás van. Az új rendelkezés szerint nagyszombaton a déli böjti étkezéssel, mely alkalommal tehát húst enni még nem szabad, a böjt véget ér és a további étkezéseknél sem a böjt, sem a hústól való megtartóztatása nem kötelező. Az egyházi rendelkezések szerint eddig húsvét vasárnapjáig tartott a nagyböjt, az újabb rendelkezést azonban a régi magyar szokásra való tekintettel adták ki, a mely szerint a föltámadási körmenettel, így értelmezte a magyar nép, véget ér a böjt" -írta a korabeli lap.

A Néprajzi lexikon szerint eleink hajdan nagyszombaton féregűzést is végeztek, ami a harangok megszólalásával egyidőben történt. Egercsehiben a gyerekek kolomppal és csengővel körülszaladták a házat és ezt kiabálták: „kígyó, béka, távozz a házamtól!”. Egerbocson pedig a fiatal asszonyok és lányok tették ugyanezt, amikor a ház környékét seperték. Ugyanitt az asszonyok és lányok harangszókor egy késsel a gyümölcsfákat is megveregették, hogy sokat teremjenek. A nagyszombati szertartásokhoz tartozik a tűznek és a víznek a megszentelése is. Azoknak a családoknak az asszonyai, amelyeknél a vízkeresztkor megszentelt víz már elfogyott, a nagyszombaton szentelt vízből vittek haza. A szentel tűzzel pedig újra gyújtották a tűzhelyet, melyet hagytak kialudni nagypénteken. 

Sok helyen nagyszombaton egy veder vizet öntenek a háztetőre és a fák alját nagyjából elseprik, hogy a ház le ne égjen és féreg ne kerüljön bele. A nagyszombat délutánján tartott körmeneten az ország legtöbb vidékén a falu apraja-nagyja részt vett.

Bálint Sándor Népünk ünnepei című könyvében kitér rá: az új tüzet, amellyel húsvéti eledeleiket is megfőzték, a megszentelt tűz parazsából, vagy szenéből gerjesztették.

Általánosnak mondható nagyszombati szokás emellett, hogy amikor a harangok visszajönnek Rómából, azaz újra megkondulnak, mindenfelé nagy lármát csapnak. - Hazánkban különös fénnyel szokás nagyszombat délután a föltámadást megünnepelni. Tudjuk, hogy a föltámadási körmenetet csak Közép-Európában ismerik - írja a néprajzkutató.