"Nagyapám zseni volt": Egerben lelkesen gondozzák az író, Bródy Sándor hagyatékát

Idén született 160 éve Bródy Sándor. Írói hagyatékát – fiáéval, Hunyady Sándoréval együtt – ezentúl az egri Bródy Sándor Könyvtár őrzi. Idén júliusban kiállítás is nyílt a könyvtárban az anyagból, amely szeptembertől vándorkiállításként folytatta útját. A gyűjtemény kalandos történetéről, a benne talált különleges dokumentumokról Kurta Zsuzsannával, a hagyaték gondozójával, valamint Szécsényi Orsolyával és Turay Zoltánnal, a könyvtár helyismereti és helytörténész munkatársaival beszélgettünk - így vezeti be Laik Eszter interjúját a Litera.hu portál.

- Bródy Sándor unokája, Alexander Brody mindig azt mondta nekem: „Nagyapám zseni volt, kedvenc nagybátyám, Hunyady Sándor pedig nagyon jó író”. Babits meg ezt írta egyszer Bródyról: „Néha az író nem is annyira a maga műveiben, mint másokéiban él tovább”. Tagadhatatlan, hogy Bródy életműve egyenetlen, mégis úttörőnek szokás őt tartani, jogosan. A huszadik század jelentékeny prózaújításai tőle indultak az irodalomban, ő adta a legtöbb ösztönzést a Nyugat nemzedéke számára, amelynek tagjai mind mesterüknek tekintették. Az biztos, hogy tudta: a bátorság, az új erő a művészet éltetője. Nem véletlen, hogy más művészeti területeken is korát megelőzően felismerte a nagyságot - idézi fel az interjúban Kurta Zsuzsanna. 

- Ami számomra nagyon érdekes, hogy tisztában is volt azzal, hogy mit vitt végbe az irodalomban, és semmi álszerénység nincs benne. Még hatvanéves sem volt, amikor ezt írta Gárdonyinak: „Én megcsináltam a magam dolgát. Az újmódi magyar írásnak, az új földnek talán mégiscsak én voltam a megtermékenyítője, ganéja; ahogy tetszik”.

De az is hihetetlenül nagy teljesítmény, amit az újságírásban vitt véghez: az 1880-as évek végén, amikor Magyarországon a sajtó nagyhatalommá vált, Bródy Sándor teremtette meg azt modern publicisztikai stílust, amely a huszadik századi újságírás alapját jelentette. Ő maga is több folyóiratot alapított, ezek közül leghíresebb a Jövendő, de a legérdekesebb vállalkozása talán a Fehér Könyv, amely neve ellenére egy folyóirat volt, és Bródy nem pusztán szerkesztette, hanem egymaga írta is.

Húszéves fiúként egy novelláskötettel érkezett Budapestre, hogy meghódítsa a fővárost. A könyv címe: Nyomor, és ott van benne első remekbe sikerült novellája, az Egy tragédia. Bródy írói alkatára nagyon jellemző a megnyomorítottakkal, a megalázottakkal, a szegényekkel való azonosulási képesség. Mindenképp megemlíteném még az Egy csirke meg egy asszony, a Kaál Samu, A bölény és az Erzsébet dajka lesz című novelláit, ezek mind kiválóak.

Posztumuszként megjelent regénye, a Rembrandt az, amelyet sokan a legjobb művének tartanak – Alexander Brody is így gondolta. Ennek a kézirata meg is maradt a Honoluluban előkerült, világ körüli utat járt ládában, és nemrég Egerbe utazott. Ugyanígy az Egy csirke meg egy asszony kéziratának részlete is - fejtette ki Kurta Zsuzsanna a Litera.hu írásában.