A Herédi LC kapusedzője két Juhásszal dolgozik

– Körülbelül másfél évvel ezelőtt, a pandémia alatt Juhász Erik azzal fordult hozzám, járhatna-e a Heréd LC kapusedzéseire – kezdte Rozmaring Péter. – Egyből igent mondtam, mivel nagyra tartom Eriket, és gyerekkorában én tartottam neki élete első kapusedzését. A HLC elnöke, Bóna András engedélyt adott a közös munkára, amelynek első alkalmán Erik nyolcéves fiával jelent meg, kérdezve, zavarna-e, ha a gyermeke is mozogna velünk. Ennek sem láttam akadályát, így hozzáláttunk gyakorláshoz, ami másfél éve működik töretlenül.

Az 55 éves szakember az ifjabb Juhászról úgy véli, tehetsége a kilencéves korosztályban párját ritkító. Szorgalmas, remek a mozgása, a fejlődése pedig látványos. Ez persze nem meglepő, mert anno édesapja is tehetségnek számított. Vagyis esetükben is érvényes a mondás, mely szerint „a vér nem válik vízzé”.

– Az idősebb Erik a harmadik edzés után úgy védett, mint aki soha nem hagyta volna abba a futballt – folytatta Rozmaring Péter. – Rendkívül gyorsasággal és intenzitással végezte a tréningeket. Korát meghazudtoló módon gyors, energikus, pontos és alázatos volt minden gyakorláskor. Már akkor pedzegettem neki, jön-e védeni a felnőttcsapatba, ám ezt kategorikusan elutasította. Ezt tudomásul vettük az egyesületnél, és mintha mi sem történt volna, ugyanúgy folytattuk, dolgoztunk tovább. Megjegyzendő, hogy Erik a Heréd LC öregfiúcsapatában mezőnyjátékosként szerepel, csak akkor áll a kapuba, ha nagy szükség van rá. A múlt héten azonban egyetlen felnőtt kapusunknak, Darabont Dánielnek kifordult a csuklója, így kézenfekvő volt, hogy megpróbáljuk Eriket rábeszélni, védjen egy-két mérkőzést.

Ahogy Rozmaring Péter, úgy Bóna András és a HLC edzője, Molnár Zoltán folyamatosan győzködte Eriket, segítsen rajtuk. A sportember nem hátrált meg, mindenki nagy örömére igent mondott, így ő védte a herédiek kapuját az Energia SC Gyöngyös ellen 4–0-ra megnyert megyei I.-es összecsapáson.

– Olyan teljesítményt nyújtott, amivel kiérdemelte a tiszteletet, a szeretetet és az elismerést a nézőktől és a társaktól, a meccs végén az ő nevét skandálták a szurkolók – tekintett vissza a kapusedző. – Három ziccert védett, feltüzelte a csapatot, és a jó teljesítményével megnyugvást adott mindenkinek. Láttam már pár mérkőzést életemben, ezek alapján merem kijelenteni, hogy Juhász Erik 46 évesen is a megye egyik, ha nem a legjobb kapusa. Az edzőnek, az elnöknek és nekem is melengette a lelkem, hogy ő védett és győzelemre vezette a csapatot. A lefújáskor a párjának és kisfiának könnyeket csalt a szemébe. Odamentem hozzájuk, megköszöntem nekik a türelmet, és láttam rajtuk, mindketten rendkívül büszkék Erikre.

– A kis Eriknek óriási lendületet adhat, hogy látta ezt a teljesítményt. Bízom abban, hogy a fiatalt egyszer még láthatjuk 30 ezer néző előtt védeni, mert tudom, hogy a tehetsége és a szorgalma megvan ehhez. Eriknek nagyon köszönjük az élményt, megtisztelő, hogy hétről hétre vele és a fiával dolgozhatok.