Egri FC: szinte a semmiből vezetett az út egy év alatt az NB I-be (5. rész)

„A kérdés nem az, hogy feljutunk, hanem az, hogy mikor” – csengenek a fülben Vancsa Miklós szavai. Az egykori ügyvezető elnök magabiztosan vetítette előre a jövőt úgyis, hogy nem is a nulláról, hanem mínuszból indult az Egri FC-ben az NB II-ben.

– Sportvezetői pályafutásom legnagyobb eredményének, legsikeresebb egy évének tartom a 2011/2012-es NB II-es idényt – közölte Vancsa Miklós. – A munkát 2011. augusztus 1-jén kezdtük és augusztus 20-án mindössze 14 hadra fogható játékossal a keretben utaztunk az első bajnoki meccsre, Orosházára. Kikaptunk 3–0-ra és picit az orrunkat lógatva indultunk neki a szezonnak. Az első hazai mérkőzésünk a Békéscsaba ellen 2–2-es döntetlennel zárult úgy, hogy akkor vette fel a városi stadion Szentmarjay Tibor nevét. Akkor nem gondoltunk volna, hogy tíz hónappal később, több ezer fős közönség előtt ünnepeljük azt, hogy 25 év múltán újra van NB I-es csapata Egernek. Azért tartom nagy sikernek az aranyérmert, mert noha a Vasassal is feljutottunk az NB II-ből, de nagy eredmény, hogy három év alatt három különböző időszakban háromszor került fel az általam vezetett klub az élvonalba. Ezek közül Egri FC azért különleges, mert a Vasas esetében mindenki azt mondta, hogy velük könnyű. Nekem az volt hatalmas pecsét arra, hogy jól végzem a dolgom, hogy ez sikerült az Egerrel olyan körülmények között, hogy egy szétszéledt NB III-as csapatot követően építettük fel az egészet.  

Az 55 éves Vancsa Miklós három epizódot emelt ki a 2011/12-es idényből, ami élénken megmaradt benne.

– Az egész évadot ragyogóan levezénylő Simon Antihoz fűződik az első sztori – fogalmazott a szakember. – A Vasasból leigazolt Csedomir Pavicsevics és Szasa Dobrics az ősz utolsó meccsein különböző okok miatt nem nyújtotta azt, amit vártunk volna, emiatt éles vita alakult ki közöttem és a barátomnak számító Simivel. Mindkét fiút el akarta küldeni a klubtól, de ragaszkodtam hozzájuk és úgymond ledugtam ezt a döntést vezetőedzőnk torkán. Később mindketten ragyogó játékkal hálálták meg a bizalmat úgy, hogy húzóemberi voltak a gárdának. A másik a balmazújvárosi meccsünk kapcsán történt 2012. márciusában, amikor be kellett adni a licenc kérelmet az MLSZ-hez. Egyeztetve a tulajdonossal akkor az NB I-re és az NB II-re is beadtam a kérelmet, valahogy érezve, hogy ebből még akármi is lehet. Onnantól kezdve sorban 11 mérkőzést nyertünk és noha kicsit játszott velünk az élet, az utolsó meccsre, Mezőkövesdre már bajnokként mentünk. Utána aztán felejthetetlen ünneplésben volt részünk a Dobó téren és a Városházán. Mindez felemelő érzést jelentett, és Eger ma is szívem csücske, sokakkal jó barátságot ápolok. Nagyon sok, nagyon pozitív élményt jelentett Egerben dolgozni, ami akkor a nyugalom szigetét jelentette. Sajnálatos, hogy később aztán csúnya véget ért az az időszak.

Vancsa Miklós szerint azt a csapatot nem lehetett megállítani. Nagy öröm volt és óriási bravúr volt a feljutást kivívni, de az ismert hátrányok miatt a a klub fejlődése nem volt olyan gyors, mint a pályán történt előmenetel.

– Három sarokpontot említhetek a siker zálogaként. Az egyik a tulajdonosi háttér, olyan emberrel, aki tartotta a szavát. Amit ígért, percre pontosan betartotta, ez adott nekünk hitelességet. A másik, hogy volt egy Simon, Vojtekovszki kettős, amelynek tagjai ezer szállal kötődtek a városhoz, a klubhoz, a helyi emberekhez. És harmadik „lábként” jómagamat mondanám, aki összefogta az egészet, képviselte a klubot minden fórumon. Talán több volt a jobb döntésem, mint a rossz, egyebek között a fentebb említett két szerb esete is ezt igazolja, amit később megköszönt Simi. Mondtam is neki, ha hagyom, hogy elmenjen a két fiú és befutunk a harmadik vagy a negyedik helyre, te bejössz és közlöd, látod, elküldtük a két szerbet és előrelépett a csapat. De én meg azt tudtam, hogy velük mekkorát tudunk előbbre lépni.
(Vége)

2012. május 26-án történt

Az NB II. 29. fordulójában:
EGRI FC–DVSC-DEAC 3–1 (1–0)
A mérkőzés osztályzata: 3
Eger, Szentmarjay Stadion, 3000 néző. V: Becséri Dániel 8 (Márton Zs., Becséri G.).
EGER: Sztankó 6 – Preklet 6, Katona A. 6, Knakal 7, Hamouz 6 – Cs. Pavicsevics 6 – Balog Zs. 6, Dobrics 7, Farkas Á. 7 – Pavlov 6 (Horváth Z. –, 74.), Pisanjuk 6 (Koós –, 71.). Vezetőedző: Simon Antal.
DVSC-DEAC: Tóth D. 5 (Slakta 5., 46) – Treznai 5 (Szatmári Cs. –, 83.), Böszörményi 4, Albert 5, Kovács M. 4 – Berdó 4, Oláh G. 5, Györky 4, Boros J. 4 – Tóth L. A. 4 (Kónya 4, 58.), Salami 6.
Edző: Fórián Zsolt.
GÓL: Dobrics (14., 53.), Koós (76.), ill.  Salami (65.).