Egri FC: szinte a semmiből vezetett az út egy év alatt az NB I-be (4. rész)

– Azért is jelentett sokat számomra a bajnoki arany, mert akkor jöttem el a Vasastól és azt mondták, levezetni megyek Egerbe, ezzel vége a pályafutásomnak. Erre jócskán sikerült rácáfolni, mert 2015-ben a Békéscsabával is sikerült feljutni az NB I-be – emlékezett az Egri FC hajdani csapatkapitánya, Balog Zsolt. – Egerben olyan gárda, olyan közösség alakult ki, amelynek nagyon szívesen voltam a tagja. Megismertem egy várost, amely két év alatt nagyon közel került a szívemhez. Az első évben nagyszerű idényt produkálni, ami a megyeszékhelynek is fontos volt.

A békési születésű, labdarúgó-pályafutását Békéscsabán kezdő védő a Bp. Honvéd, a DVSC, majd a Vasas után, jelentős NB I-es múlttal a háta mögött érkezett 2011-ben Egerben, ahol két idényt húzott le.

– Kimondottan egy meccset nem szeretnék kiemelni a 2011/12-es diadalmenetből – folytatta a labdarúgó. – Nagyon fontos volt az utolsó hazai bajnoki mérkőzés a DVSC-DEAC ellen, mert akkor biztosítottuk be a bajnoki címet. Ám inkább az egész évre emlékszek szívesen, amelynek során volt egy 11 mérkőzésből álló győzelmi sorozatunk. Ezzel nyílt reális lehetőségünk arra, hogy megnyerjük az aranyérmet úgy, hogy nagyon messziről indultunk, későn álltunk össze és ősszel a 8. helyről fordultunk. Tavasszal aztán olyan menetelést tudtunk magunk mögött, amelynek végén feljutást ünnepelhettünk.

Balog Zsolt szerint a siker elsősorban Jámbor János főtámogatónak és Vancsa Miklós ügyvezetőnek köszönhető, akik össze tudtak hozni egy olyan keretet, amelynek tagjai kiválóan kiegészítették egymást.

– Igazi közösségként funkcionáltunk, nagyon jó társaságot alkottunk. A keret 80 százaléka szinte éjjel-nappal együtt volt, összejártunk, együtt laktunk sokunknak a családja sem élt a városban, így egymásban kerestük a kapaszkodókat közös vacsorákkal, és egyéb programokkal. Jó társaság jött össze, a kulcsot ez jelentette a sikerhez. A mai időkből ezt a közösségi szellemet hiányolom. Az elsőséget arra tudom kihegyezni, hogy egymásért tudtunk küzdeni. Igaz, megvolt a biztos anyagi háttér és az első évben mindent megkaptunk, ami az eredményes szerepléshez kellett. A második évben a félévet követő időszakra ez már nem volt elmondható, azért is hullott szét a csapat. Ám az első év nagyon közel maradt a szívemhez, mert tudom, hogy honnan indultunk és hová értünk el egy olyan közösséggel, amely szinte a második családja volt mindenkinek.

A 43 éves labdarúgó jelenleg is aktív, a Békéscsaba 1912 Előre NB III-as csapatát erősíti, ezen kívül az NB II-es gárda asszintens edzőjeként örülhetett annak, hogy a viharsarkiak megőrizték másodosztályú tagságukat. Az utolsó öt mérkőzésen ugyanis Brlázs Gábor irányításával az a stáb vezényelte a lila-fehéreket, amelynek Balog is tagja volt. Ezen kívül a klub U15-ös csapatát vezényli, amellyel sikerült megnyerni a bajnoki címet és készülnek a június 4-i, illetve 8-i rájátszásra, ahol szeretnék kivívni az osztályváltást. s
– A srácok nagyon megérdemelnék a feljutást, mert jobb bajnokságban tudnának játszani és a fejlődésük szempontjából ez nagyon fontos lenne – zárta szavait Balog Zsolt.