Már javában szedik a mézédes kajszit megyénkben

Az egri Nagy László őstermelői családi gazdasága Kerecsend és Eger között található, ott csak kajszibarackot termeszt. Portálunknak arról beszélt, hogy a termés jó közepes idén, de van egy óriási probléma. 

– Sem télen, sem tavasszal nem volt csapadék, s most is aszályos az idő – szögezte le Nagy László. – Nagyon sok fajtánál már lehet érzékelni, hogy fonnyad, összeesik a barack. Az elmúlt időszakban már kihordtam rá vagy ötszáz hektoliter vizet, de semmi hatása. Amit a természet nem adott meg, azt nem lehet locsolással pótolni. A fiatalabb fák jobb kondícióban vannak, de most már azokon is nagyon észrevenni a szárazságot. Már árusítom a termést a piacon. Ha jönnek a régi ismerőseim, őket 800-1000 forint közötti kilónkénti áron szolgálom ki. Vannak termelők, akik a 25-ös főút mentén kínálják a kajszit, ott 1000-1200 forintért adják. Minden vevőnek én magam szedem le az eladnivaló árut. Nem szeretem a Szedd magad! akciót, mert tönkreteszik a fákat a szedők. Nem izgatja őket, ha a magasabban lévő, szebb barack elérése érdekében lehasítják az ágakat,  pedig az hat a jövő évi termésre. 

Korábban írtunk róla, hogy végre jó gyümölcstermést várnak a termelők idén:

Az aszály azonban súlyos gondokat okoz megyénkben is, az elmúlt 60 év legszárazabb időszakát éljük.

Székely Zoltán, a gyöngyösi Székely Családi Gazdaság társtulajdonosa elmondta portálunknak, hogy a hatalmas költségnövekedés mellett a ő térségükben is súlyos a csapadékhiány. A Gyöngyös és Nagyréde között fekvő 15 hektáros kajsziültetvényükön a Szedd magad! akcióban idén 500 forint a kajszi kilója, az általuk leszedett barack pedig, mérettől függően, 700 és 1000 forint közötti áron kapható. 

– A felvásárlók 600 forintot fizetnek egy kiló kajsziért, a nagybani piacon se lehet drágábban eladni, úgyhogy a kereskedőkkel való hadakozást mi kiiktattuk az életünkből –  jelentette ki Székely Zoltán. – Tőlünk a barack 90 százaléka vagy étkezési céllal a Szedd magad! formában megy el, vagy cefreként értékesítjük. Itt volt nemrég az egyik országos média forgatni. A fiatal riporterhölgy szó szerint ezt kérdezte tőlem: Mit élvezek én ebben a Szedd magadban! akcióban? Akkor is azt válaszoltam, hogy egyrészt azt, nem kell vitatkoznom a kereskedőkkel, felvásárlókkal, és nyelnem a mérget a szemérmetlenül alacsonyan megszabott áraik miatt. Ennél azonban sokkal lényegesebb az az élvezet, hogy rengeteg olyan emberrel hoz így össze a jó sorsom, akik életükben nem ettek még a fáról ott helyben leszedett gyümölcsöt. Sokan elmondják nekem, el sem tudták eddig képzelni, hogy ilyen létezik – mesélte.

– A már említett média munkatársai is el voltak ájulva, hogy teleehették magukat gyümölccsel. Nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy szedés előtt megkóstolhassák az emberek a gyümölcsöt, és kiválaszthassák azt a fajtát, amelyiknek számukra a legnagyobb élvezeti értéke van. Ők természetesen a következő szüretkor vissza is térnek, így ez az értékesítési forma a marketingünk részévé is vált. Megfigyelhető, hogy nagyon sok gyermekes család érkezik, s a szüret családi programmá válik. Ennek a trendnek a jövőben azzal igyekszünk megfelelni, hogy ha gyerekkel jönnek a szedők, a kicsiket a barackon kívül mással is meglepjük – magyarázta. 

Székely Zoltán családi birtokán jártunkkor éppen kajszilekvárt is főztek. A tulajdonos elmondta, hogy mindenkit arra biztat, termelőtől vett gyümölcsből otthon, maga készítsen lekvárt, aszalványt.

– Véleményem szerint az üzletek pultjain sorakozó lekvárok döntő hányada műlekvár. Ha valakinek elég éles a szeme, és elolvassa az apróbetűs részt a címkéken, akkor ez világossá válik előtte. Rengeteg adalékanyagot tartalmaznak, plusz mesterséges édesítőket, mert a cukor drága, továbbá olyan tartósítószerek vannak benne, amelyek az egészségre károsak, akár daganatos megbetegedéshez is vezethetnek. Mi ökológiai gazdálkodást folytatunk a területünk jelentős részén, a gyümölcseink szinte vegyszer- és műtrágyamentesek. Jövőre fordulhat termőre a három hektár fiatal kajsziültetvényünk is –összegezte Székely Zoltán. 

A korábban érő cseresznyetermést még nem érintette ilyen súlyosan a szárazság.

A dinnyetermesztők azonban már aggódhatnak, hiszen eddig is próbálták öntözéssel pótolni a hiányzó csapadékmennyiséget.